Patikabiznisz – államosítva, központosítva, mehet is privátba

Újabb jel mutat arra, hogy az egészségügy államosítása csak egy megálló: a végállomásnál baráti cégekhez kerülhet az, amit az elején államosítanak. A háromszázmilliárdos biznisz váltókezelője: Rogán Antal. De ha egyébként rettentően eladósodottak a kórházak, van ebben egyáltalán üzlet? Van, és nem kicsi. Közel 350 milliárdos. A Válasz Online a nagy kórházi patikabiznisz mélyére néz.

A Népszava értesülése szerint gyorssegélyt kapnak a kórházak, mert súlyos következményei lettek annak, hogy tavaly év végén furán alakult a kormány és köztük szokásos koreográfia. A beszállítók panaszkodtak, ahogy máskor is, mert a kórházak rekord összeggel, november végén 130 milliárd forinttal tartoztak nekik. Az egészségügyi büdzsét folyton alultervező kormány a kórházigazgatókat hibáztatta az eladósodás miatt, a beszállítók erre még hangosabban sírtak, majd – ahogy máskor is történt – a kormány fizetett. Ám a szokásoktól eltérően 2023-ban az állam nem egyenlítette ki teljesen a számlát, ezért már január végén „október lett”, és márciusra 110 milliárd forintra emelkedett a tartozásállomány. 

A nagykereskedők azonban akkor is kénytelenek időben fizetni a gyógyszergyáraknak, ha egy kórház nem egyenlíti ki a számláját. A nagyker ilyenkor hitelt vesz fel, és az ispotályokkal térítteti meg a kamatot. A legsúlyosabb helyzet akkor alakul ki, amikor egyes kórházak már a tartozásuk kamatait sem tudják törleszteni. Forrásaink szerint a három piacvezető nagykereskedő közül van, amely a „befagyott számlájú” intézményeknek már csak életmentő készítményeket szállít. Májusig ebből 64 milliárdot rendezhet a kormány, ám a nyomást nem veszi le az ágazatról. A prés alatt levő intézményeknek így kevesebb energiájuk marad a szakmai ellenállásra, mert idejük nagy részét az teszi ki, hogy botrány nélkül oldják meg a nehéz időszakot.

Márpedig a kormány kórházakkal kapcsolatos tervét a kórházigazgatókat tömörítő Magyar Kórházszövetségtől a Magyar Gyógyszerészi Kamaráig gyakorlatilag az egész egészségügyi spektrum kritikával illeti, beleértve a miniszter tanácsadói testületeként szolgáló illetékes szakmai kollégiumot is. Ám eddig nem látszik változás kabinet február végén megjelentett rendeletén, amely szerint koncesszióba adnák a kórházi gyógyszerellátás megszervezését, vagyis pontosan ezt a súlyosan eladósodott területet. 

Ha a kormányt a betegellátás javítása érdekli, és a kórházügy láthatóan napi anyagi gondokkal küzd, rejtély, miért a tulajdonviszonyok átalakítását tartja a legfontosabbnak, miért ennek folytonos átrajzolásától várja az ellátás minőségének javulását. A kórházak államosítása óta eltelt 12 évben kiderült, hogy az önkormányzatoktól elvett kórházak semmivel sem működnek jobban, képtelen voltak kilépni az eladósodási spirálból, amelynek következtében az év jelentős részében óriási nyomás alatt működnek.

Valójában éppen a gyógyszerügy jelzi: csak látszat, hogy az egészségügyben minden az államosítás felé tart. Egyre többször fordul elő, az állami szerepvállalás kiterjesztése nem a végállomás, inkább egy köztes megálló: az önkormányzatoktól, magáncégektől visszaszedett területek közül egyre több kerül újra privát kézbe. Rendszerint a kormány által kevéssé kedvelt tulajdonosi körtől „baráti” cégek kezeihez. 

További részletek a cikkben.