Több forrásból érkezett a koronavírus Magyarországra

Elkészült az első magyar genomikai járványelemzés, amelyben azt vizsgálták, hogy a járvány első hónapjának végén, közvetlenül a korlátozó intézkedések bevezetésekor mi zajlott az országban. Honnan származtak a hazánkban lévő vírusok és mennyire aktívan terjedtek belföldön? Ehhez a vírusgenomok szekvenálása után bonyolult genetikai elemzésekhez kellett nyúlni. Kiváló szakmai hálózat állt össze az országban, így több mint öt hazai kutatóműhely tudósainak hála most választ kaphatunk – írta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja beszámolója nyomán az Infostart.

A szakemberek szerint az eredményekből tisztán látszik, hogy többszörös, főként európai eredetű és párhuzamos behurcolások történtek Magyarországra. Ez azt jelenti, hogy a pán-európai lezárási hullám hatására viszonylag szűk időintervallumban tértek haza az emberek, akikkel együtt, több forrásból a vírus is megérkezett.

Ez nem jelenti, hogy előtte nem történt már meg, ám a pécsi kutatók által vizsgált időperiódusban ezen forgatókönyv mentén zajlott a vírus megérkezése. Feltárhatóak ugyanakkor más kontinensről származó vírusok is, ezek eredete vagy Kínára vagy az Egyesült Államok területére vezethető vissza.

Fontos tudni, hogy ez a jelenleg ismert genomikai adathalmaz alapján felvázolható legvalószínűbb kép – írták a kutatók.

Itthon a korlátozó intézkedések kezdetekor már leírható helyi terjedési láncolatokat lehetett látni a vizsgálatok eredményei szerint, március közepén az ország több pontján is látszanak helyi fertőzések.

Ezeket a genetikai értelemben vett hasonlóság mértékéből lehet kikövetkeztetni. "Ezek alapján elmondhatjuk, hogy szerencsés időzítés volt a teljes közép-európai régióban a korlátozó intézkedések ekkori bevezetése. Ez jó eséllyel hozzájárult ahhoz, hogy a számos behurcolási eseményből nem lett számos nagyobb terjedési láncolat vagy akár járványos gócpont" – olvasható az elemzésben.

A vírus genetikai alapú „világtérképe”. Minden egyes apró pötty egy vírusmintát jelképez a világ valamely táján, csoportosulásuk az adott földrajzi régiót mutatja, ahol „közelebbi rokon” vírustörzsek terjednek. A sárga, számozott pöttyök a magyarországi minták március utolsó 2 hetéből. Az ábra is jól szemlélteti, hogy többféle eredetről beszélhetünk. (Forrás: a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának Virológiai Kutatócsoportja)