Pénzhiány: Kevesebb kórház maradhat?

Gazdaságosabb és a betegek számára is előnyösebb volna, ha a kisebb kórházakat megszüntetnék a jelenlegi formájukban, és egynapos sebészet keretei között, valamint a szakrendelőkben látnák el a pácienseket – erről beszélt a Magyar Nemzetnek több szakértő is. Így a nagyobb intézményekben több orvos és nővér tudna dolgozni. A változás egyik gátja azonban épp a hálapénz rendszere - írta az mno.hu.

Szakmai körökben gyakori az a vélemény, hogy a felesleges kórházak megszüntetése mellett egynapos sebészeteket (ahol nem szükséges az kórházban tölteni az éjszakát) kellene létrehozni. Ezzel és a szakrendelők megerősítésével nem lenne olyan nagy probléma az orvos- és nővérhiány sem.

Kincses Gyula egészségügyi szakértő a Magyar Nemzetnek azt mondta, tény, hogy erőforráshiányos a magyar egészségügy, kevés a pénz, az orvos és a nővér is, ám ez csak a jelenlegi struktúrára igaz. Szerinte ugyanez az erőforrás, ha pénzben nem is, de szakemberben biztosan elég lenne, kevesebb kórház működése esetén. – Egyre több olyan eljárás jelenik meg a szakmában, amely lehetővé teszi, hogy kórházon kívül is ellássák a betegeket. Ezzel nem kerülnek hátrányba a páciensek, hiszen az egynapos sebészet kevesebb komplikációval és megterheléssel jár, és gyorsabb a regenerálódás is. Arról nem is szólva, hogy a beteg otthon gyógyulhat – fejtette ki Kincses Gyula.

A változás tehát időszerű volna, de ezt mégis sokan ellenzik. A szakértő szerint a szerkezeti átalakítás egyik gátja a hálapénz rendszere, amelynek mértéke nem csak a tudáshoz, hanem státuszhoz is kötött.

Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgatóhelyettese az intézménybezárásokról úgy nyilatkozott: kevesebb kórház is elegendő volna. – Az aktív fekvőbetegkapacitások 10-15 százalékát ki lehetne vezetni a rendszerből tudatosabb szolgáltatástervezéssel, de látni kell, hogy a gazdaságossági kritérium csak az egyik szempont. A másik, hogy bizonyos ellátásokat meg kell hagyni még akkor is, ha az pénzügyileg nem mindig éri meg. Nem szabad ugyanis kapacitásokat úgy kivezetni a rendszerből, hogy egyidejűleg nem gondoskodunk alternatív, alacsonyabb szintű, olcsóbb ellátásról – mondta Sinkó Eszter.

A szakértő úgy látja, egy megfelelően strukturált intézményi rendszerben a kiskórházaknak is lehet létjogosultságuk, esetükben csupán azt kell eldönteni, milyen funkciót érdemes náluk hagyni. – A korábbi tapasztalatok azt mutatják, ahol jelentősebb kórházi összevonásokra került sor, ott a betegek számára néhány szolgáltatás elérése nehézkessé vált, az ilyen helyzeteket a jövőben mindenképp el kell kerülni.

Rácz Jenő, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház főigazgatója úgy vélte, a jelenlegi ellátórendszert a rendelkezésre álló forrásokból a szakmai előírásoknak és a lakossági szükségleteknek megfelelően nem tudják működtetni. Azt is mondta, nagyon fontos, hogy az egészségügy problémáit nem lehet egyik pillanatról a másikra megoldani, a radikális változások nem vezetnek jóra. Az igazgató hangsúlyozta: a kórházak megszüntetése nagyobb káoszt okozna, mint amekkora hasznot hozna.