Alacsony bérek, elvándorlás, kórházi fertőzések. A sor szinte végtelen, ha a magyar egészségügy problémáit soroljuk.
Korábban a Magyar Orvosi Kamara is úgy nyilatkozott, hogy 600-700 milliárd forint hiányzik az egészségügyi költségvetésből, ezzel a számmal szakértők is egyetértenek. 2018-ra összesen 103 milliárd forinttal többet különítettek el az ágazatra, mint tavaly, de ez még mindig csak 1660 milliárd. A magyar egészségügy helyzetét közelről ismerő szakemberek egyetértenek abban, hogy mindez arra utal, nem a tényleges szükséglet határozza meg, mit és mennyi pénzből finanszíroznak - írta az ágazattal foglalkozó cikksorozatuk első részében a zoom.hu.
László Imre, a Szent Imre kórház korábbi igazgatója évek óta vizsgálja az egészségügy finanszírozásának kérdését. A szakember szerint a rendszer egyik alapvető, viszont kevésbé ismert hibája, amiből a problémák is gyökereznek, hogy az illetékesek nem végeznek ráfordításmérést. 1999-ig még folyamatosan korrigálták a finanszírozás meghatározóan inflációnak kitett belső elemeit, azóta azonban ezeket a változásokat nem vezették át a rendszeren, csak a súlyszám forintértékét módosítgatták, amely értelemszerűen torzulást eredményezett.
A probléma évről évre súlyosbodik, és ma már gyakorlatilag hitelesen senki sem tudja megmondani, hogy egy-egy ellátási forma ténylegesen mennyibe kerül, azaz az államnak mit is kellene fizetnie érte. Ennek megfelelően egyre inkább távolodik a valóságtól az állam által történő finanszírozás és a tényleges ráfordítás összege. A rendszer annyira eltorzult, hogy ma már az sem oldja meg a helyzetet, ha a súlyszámokat változtatjuk - mondta a lapnak. A teljes cikk