• nátha
    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

  • melanóma
    • Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

      Öt fontos tudnivaló a most aktuális anyajegyszűrésről

    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

  • egynapos sebészet
    • Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

      Jó ütemben halad az egynapos sebészetek fejlesztése

    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

Pénzszóró kórházak, felelőtlen igazgatók?

Lapszemle 2018.08.17 Forrás: hetek.hu
Pénzszóró kórházak, felelőtlen igazgatók?

A rendszer súlyosan alulfinanszírozott, és ez méltánytalan helyzetbe hozza mind a betegeket, mind az egészségügyieket.

Anarchikus állapotokkal, felelőtlen és botrányos gazdálkodással vádolja az egészségügyi intézmények vezetőit az Állami Számvevőszék, melynek elnöke szerint az sem biztos, hogy több pénz kell az ágazatba. A Hetek Sinkó Eszter egészségügyi közgazdászt kérdezte erről és az egészségügyi rendszer problémáiról.

Az egészségügy mely területein van a legnagyobb baj?

– Nem érdemes ilyen megközelítést alkalmazni, mert minden mindennel összefügg. Kezdjük a mentőszolgálattal. A szolgálat teljesítménye nagyon sokat romlott az utóbbi időben, ennek objektív mérője a kiérkezés ideje. 2010 és 2014 között – amikor a mentésirányítási rendszer korszerűsítése zajlott – a 15 percen belüli kiérkezési időt az esetek 78 százalékában tudta tartani a szolgálat. A cél az volt, hogy a fejlesztéssel érjék el a 85 százalékot. Ehhez képest ma nem éri el a 70 százalékot, tehát 100 riasztás közül legalább 30 esetben nem teljesül a 15 perces kiérkezés. Kevés pénz jut a szolgálatra, nem véletlen, hogy már Budapesten is állnak üresen mentőautók, mert nincs elég sofőr, mint ahogy mentőtiszt és mentőápoló sem.

A létszámhiány a háziorvosi rendszerben is egyre nagyobb probléma, jelenleg 331 praxis betöltetlen már hosszabb ideje.

– A háziorvosi rendszerben nem romlott olyan mértékben a helyzet, mivel a kormány a fiatal orvosok háziorvosi rendszerbe érkeztetésének támogatására több tízmilliárdot költött el – letelepedési támogatás címén –, ezért valamit javult is a helyzet, de félő, hogy a javulás csak átmeneti, mert még mindig nagyon sok a betöltetlen praxis, és ez a szám nőni is fog, mert egyre több háziorvos megy nyugdíjba.

Mekkora támogatást nyújt a kormány egy-egy praxisra számítva?

– Ha tartósan betöltetlen egy körzet, akár 20 millió forintot is ad egy-egy praxis betöltéséért fiatal orvosoknak. Ám ez azért nem bizonyulhat elég ösztönzőnek, mert a rendszer – nevezzük inkább háziorvoslásnak – összes körülményét csak a pénz nem írhatja felül. Ahhoz, hogy csökkenjen az elvándorlás mértéke és jöjjenek újak, ki kellene terjeszteni a háziorvosok jogosítványait, mert ma ezek meglehetősen szűkre szabottak, és ezt jogosan találják méltatlannak a háziorvosok. A szakmai felkészültségük is indokolná, hogy a mostaninál komolyabb feladatokat is elláthassanak. A háziorvoslásban 20-30 milliárdnyi többletforrással már látványos eredményeket lehetne elérni a kompetenciák bővítésével, többletszolgáltatásokkal, újabb szakemberek bevonásával, így például gyógytornászok megjelenésével a betegek szűkebb környezetében.

Nézzük a járóbeteg-szakellátást!

– A járóbeteg szakrendelések egyik fő problémája a finanszírozási rendszer: a járóbeteg szakrendelők gyakran abban érdekeltek, hogy egy-egy beteget minél többször visszarendeljenek, és nem abban, hogy minél több beteget lássanak el véglegesen.

Itt álljunk meg egy pillanatra! Hogyhogy abban érdekeltek, hogy minél többször rendeljék vissza ugyanazt a beteget?

– Ezt a finanszírozási technikát „fee for service” technikának nevezik, ami azt jelenti, hogy minden egyes beavatkozás önálló díjtétellel terhelt, tehát az egészségbiztosító minden vizsgálat, beavatkozás után külön fizet a szakrendelőnek: ha ötször jön vissza a beteg, ötször fizet a biztosító. És egy visszarendelt beteg esetében már nem kell a nulla pontról indítani a kivizsgálást, hiszen az orvos az első találkozáskor számos dolgot megtudott a páciensről, az újabb megjelenéskor elég új receptet felírni, vagy változtatni a gyógyszeradagon. A lényeg, hogy nincsenek olyan ösztönzők a rendszerben, amelyek abba az irányba terelnék a járóbeteg szakellátásban dolgozó orvosokat, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb visszarendeléssel lássák el a beteget. A jelenlegi feltételek közepette már a finanszírozási technika felülírásával is jóval többet ki lehetne hozni a járóbeteg szakrendelők működéséből.

(...)

Egy hivatalos és az egész országra kiterjedő nyilvántartás szerint Magyarországon 63 000 orvos van. A valóságban hogy áll a helyzet?

– Ez egy nagyon félrevezető szám, ugyanis ebben az úgynevezett alapnyilvántartás szerinti adatban minden orvos szerepel, aki valaha végzett, és mindaddig szerepelni is fog, amíg a nyilvántartó hivatal nem értesül az érintett haláláról. Ráadásul azok is benne vannak, akik már nem orvosként dolgoznak, vagy nyugdíjba vonultak, külföldre mentek dolgozni. A valóságban nagyjából 6200-6300 háziorvos van, a járóbeteg szakellátásban és a kórházakban pedig 18-19 ezer fő, összesen tehát durván 25-26 ezer orvos dolgozik jelenleg Magyarországon a betegellátásban. A teljes interjú itt olvasható

Legolvasottabb cikkeink