Pesten innen, Budán túl – A „Lipótmező” története

A II. kerületben, a Hűvösvölgyi úton áll még mindig – és sajnos több mint másfél évtizede amortizálódik – az egykori elmegyógyintézet, a híres-hírhedt OPNI. Eredetileg Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda volt a neve, amiből később Országos Ideg- és Elmegyógyintézet lett, végül pedig a már említett Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet. Bár az intézmény elég jelentős múltra tekintett vissza, ráadásul a nemzetközi megítélése is nagyon pozitív volt, vagyis semmi nem indokolta a bezárását, 2007-ben mégis minden indoklás nélkül, egyik napról a másikra ez történt, ami nemcsak az OPNI-val és a betegeivel, de az egész szakmával szemben méltatlan húzás volt - emlékszik vissza a welovebudapest.com podcastje. 

 

A bezárás azért is nagyon szomorú, mert a Lipótmező épületegyüttese gyönyörű, és műemlékstátuszban is van, ennek ellenére több mint 15 éve nem történik vele semmi azon túl, hogy amortizálódik, és romlik az állapota. Az OPNI múltjáról dr. Nagy Zoltán ideggyógyász professor emeritus, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) utolsó igazgatója, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet egykori vezetője, valamint a Magyar Stroke Társaság alapító elnöke, a Semmelweis Egyetem Szenior Akadémia szakmai vezetője mesélt.

A professzor arról is mesélt még, hogy mi a különbség a neurológia és a pszichiátria között, és hogyan vált el egymástól a kettő. Elárulta azt is, hogy a Liptómező város volt a városban, ahol 2000 ember élt és dolgozott összesen 21 épületben. Beszélt arról is, hogyan vetkőzte le az intézmény az őrület, az idegbetegségek miatt ráragasztott stigmát, vagy hogyan kezdtek sikeres művészetterápiás tevékenységbe, és az ennek során készült alkotások gyűjteménye ma hol található.

További részletek a welovebudapest.com cikkében.