Csatlakozáskor Magyarország az unió fejlettségi szintjének 56 százalékán állt, az egészségügyiek bére 20-25 százaléka volt.
Amennyiben az Orbán-kormány április 8-a után újabb felhatalmazást kap arra, hogy a megkezdett munkát folytassa, az egészségügyben is további fejlesztések várhatóak: 2022-re az Egészséges Budapest Program keretén belül szinte valamennyi fővárosi kórház megújul majd, és a források rendelkezésre állása esetén a bérfejlesztések is jelentős mértékben folytatódhatnak – mondta Pesti Imre a Rádió Orineten. A politikus a magyar egészségügy múltjáról, jelenéről és jövőképéről beszélt.
A magyar egészségügyben nagyon komoly változást hozott a 2004-es EU-csatlakozás, hiszen az a magyar orvosok előtt is komoly nemzetközi lehetőségeket nyitott, például a külföldi szabad munkavállalás lehetőségét. A csatlakozást megelőzően az unió ún. országjelentéseket készítettek, többek között a magyar egészségügy akkori helyzetét is górcső alá véve, illetve részletes kifejtésre került többek között az is, mit vár az EU a 10 csatlakozni kívánó országtól. A jelentés megállapította, hogy a magyar egészségügyi dolgozók átlagjövedelme töredéke az unió átlagának.
Meg kell jegyezni – emelte ki Pesti Imre –, hogy ebben az időszakban Magyarország az Európai Unió fejlettségi szintjének 56 százalékán állt, az egészségügyi dolgozók bére pedig 20-25 százalék körül mozgott, tehát jelentős elmaradásban volt ekkor az ország. Ugyanakkor a többi tagországhoz képest fejlesztésre GDP-arányosan 3-5 százalékkal, tehát lényegesen többet költött az ország.
Az Európai Unió elvárásként fogalmazta meg azt is, hogy az újonnan csatlakozó tagállamokból mintegy 25 ezer orvos munkavállalóként jelenjen meg az EU-ban, Magyarország esetében ez 5000 külföldi munkavállalót jelentett már akkor. Tehát a csatlakozás hozadékaként számítani kellett arra, hogy komoly ellátásbeli nehézséget fog eredményezni a tagság – mutatott rá Pesti Imre.
A szakember ugyanakkor kiemelte: mindez nem jelenti az előnyök figyelmen kívül hagyását, de fontos tisztában lenni a hátrányokkal is. „A szabad munkaerőáramlás az Európai Unió alapértékei közé tartozik, Magyarország pedig tagja a közösségnek, tehát hibás az a politikai „szlogen", hogy az egészségügyi szakdolgozóknak, orvosoknak nincs maradása a saját hazájában" – húzta alá a politikus.
2012 a részleges korlátozás feloldásával aztán még nagyobb számban tudtak külföldön is munkát vállalni a hazai szakemberek, így még nagyobb mértékben zajlott a „kiszivattyúzás" – mondta Pesti Imre. „Az sose baj, ha akár egészségügyi, akár egyéb munkavállalók elmennek az Európai Unióba munkát vállalni; a baj az, ha nem jönnek vissza." – tette hozzá.
További részletek a weboldalon.