Petefészek-rák: úgy néztem ki, mint egy mindenórás kismama

A Nemzeti Rákregiszter (NRR) hivatalos statisztikái alapján 2022-ben 1255 nőt diagnosztizáltak Magyarországon petefészekrákkal. Ezzel az adattal a betegség csak a hetedik leggyakoribb volt a nőket érintő ráktípusok közül, halálozási arány tekintetében viszont vezető helyet foglal el a nőgyógyászati daganatok között. Ez elsősorban annak a következménye, hogy a betegségnek korai szakaszában gyakorlatilag nincsenek tünetei, a diagnózist az esetek 70 százalékában már csak előrehaladott stádiumban kapja meg a beteg: ekkorra már a rák általában elterjed a hasüregen belül és áttétek jelennek meg más szerveken - írta a telex a támáról készült riportban, melyben érintettek is elmondják a történetüket. Ungár László nőgyógyász-onkológus elmondása szerint a petefészekrákot legtöbbször akkor fedezik fel, amikor folyadékot kezd termelni – a hasüregben megjelenő, ascitesnek nevezett folyadék miatt ilyenkor elkezd megnőni a páciens hasa.

Ezen a ponton már nagyon alacsony a gyógyulás valószínűsége, ha azonban mégis a korai stádiumban, szétterjedése előtt fedezik fel a daganatot, a gyógyulás közel 100 százalékos is lehet – ez viszont általában csak véletlenül történik meg.

„A laikusok között gyakran merül fel, »milyen kár, hogy nem voltunk szűrésen, és csak ilyen előrehaladott stádiumban fedezték fel a daganatot«. Az igazság viszont az, hogy nincs általánosan elfogadott, sikeres szűrése ennek a betegségnek” – magyarázza Ungár László. Azt mondja, a betegség kiszűrésére egyelőre két lehetséges mód lenne: az ultrahangos vizsgálat, illetve az úgynevezett tumormarkerek kimutatását célzó laborvizsgálat.

Az UpToDate nevet viselő orvosi adatbázisban található állásfoglalás szerint azonban ezek közül egyik sem elég specifikus, hogy nagy valószínűséggel kimutassa a petefészekrákot, így a szűrővizsgálatok szignifikánsan nem csökkentenék a halálozási számokat. Helyette rengeteg, sokszor felesleges és kockázatos műtéthez vezetnének, amelynek Ungár szerint több kára és lehetséges szövődménye lenne, mint haszna – úgy ugyanis minden cisztát kioperálnának, azokat is, amelyek egyébként eltűnnének.

Az onkológus szerint azonban nem reménytelen a helyzet: általánosságban javult a kezelések hatékonysága, elsősorban azoknak az esetében, akiknek öröklött hajlamuk van a betegségre. Egyes célzott biológiai kezelések már nemcsak meghosszabbítják a beteg életét, hanem az életminősége is sokkal jobb lesz a tíz évvel ezelőtti kezelési módszerekhez képest, mondta Ungár.

Bár a betegség kialakulásának okaival kapcsolatban még sok a sötétben tapogatózás, az megállapítható, hogy a petefészek-daganatok jellemzően az idősebb korosztályban jelennek meg. A betegség lefolyásában ugyanakkor Ungár elmondása szerint nincs érdemi életkori különbség, szerinte hiedelem, hogy fiatalabb korban agresszívabb lenne a rák. Sőt, mint mondja, mivel fiatal betegeknél sokkal nagyobb és igényesebb műtét végezhető, alapvetően az idősebbek esetében rosszabb a prognózis.

Továbbiak a teljes cikkben