Az adatátadás érintené az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben tárolt recepteket, oltás adatokat, leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat is.
A jövő évtől az állam „hasznosíthatja” polgárainak az úgynevezett „közadatait”, köztük az egészségügyi szolgáltatási tér, a biztosító, illetve a közkórházak rendszereiben tárolt egészségügyi adatokat is. Azaz lehetővé válik, hogy az állapotunkkal, gyógyszerszedési szokásainkkal, a rólunk készült orvosi feljegyzésekkel kapcsolatos anonimizált adatokat megvásárolhassák kutatók, vagy vállalkozások. Használhatják azokat akár mesterséges intelligenciára épülő diagnosztika algoritmusok betanításhoz, gyógyszerek vagy egyéb orvostechnikai eszközök fejlesztéséhez. A Guthealth szakmai portál elemzése szerint az adatátadás érintené az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (EESZT) tárolt recepteket, oltás adatokat, leleteket, zárójelentéseket, ambuláns lapokat is. A Népszava Szike podcastjének legfrissebb adásában Joó Tamással, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egyetemi docensével, Lengyel Lívia egészségügyi adatvédelmi szakértővel, a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) portfólió-igazgatójával arról beszélgettek, kié az E-térben gyűjtött adat, amit a jövő év elejétől az állam értékesíthet. Tájékoztatják-e majd az állampolgárt arról, ha kutatás alanyává válik, illetve részesülhet-e a kutatás hasznából valamilyen módon?
– Az adat a páciensé, de ez nem feltétlenül jelenti, hogy amikor azt értékesítik, annak hasznából közvetlenül részedést kap a beteg – derült ki Lengyel Lívia szavaiból. A páciens inkább csak közvetett haszonra számíthat, például az adatain betanított algoritmus segítségével gyorsabbá válhat az ő kezelése is.
Joó Tamás szerint most még inkább a kérdés, hogy mit kezdünk a hazai adatkinccsel. Mint mondta: a közadatvagyon hasznosítására a világban már vannak jó és kevésbé jó gyakorlatok. Szerinte fontos, hogy a hazai adatkincset ne herdáljuk el, és a hasznosításából leginkább a magyar egészségügyi ellátórendszer, illetve a betegek profitáljanak. A legfontosabb kérdés az – folytatta –, hogy anonimizált adatokért, az állam, az egészségügyi ellátórendszer milyen hasznokat remélhet. A covid-járvány idején, 2020-ban Izrael például az egyik legnagyobb amerikai gyógyszercéggel kötött megállapodást, és polgárai egészségügyi adatait adta oda a vakcináért cserébe. Továbiak a beszélgetésben