Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére!

Piros lapot a kutatóintézetek szétverésére! címmel csütörtök délután tüntetnek az egykori akadémiai kutatóhálózat dolgozói a kormány legújabb átalakítási terve ellen. A kabinet a Magyar Tudományos Akadémiától (MTA) nyomott áron megvenné az általa öt éve alkotmányellenesen használt épületeket, a kutatást pedig a brüsszeli haragot kiváltó egyetemi alapítványokhoz (kekva) hasonló új gigaszervezet alá rendezné, amelynek vezetőségi tagjait már a kormány delegálná. Ha a kutatóhálózat igent mond, a kormány elvileg megduplázza a pénzeket, emeli a béreket, és az egész koncepciót felvállaló HUN-REN elnök szerint világszínvonalúvá lesz a tudomány. A tiltakozó kutatók nem így látják: ők maradék autonómiájuk és állásuk elvesztésétől tartanak, írja a Válaszonline. Kérdés-válasz formában, szájbarágósan mondják el, miről szól a történet.

Még hogy nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni! Öt évvel ezelőtt a kormány azzal zsarolta meg a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA): ha nem adja át tudományos kutatóhálózatát, akkor április elsejével ötezer dolgozója marad bér és fenntartási költség nélkül. Egyszerűen kikapcsolják az áramot. Az MTA némi ellenállás után végül engedett, az állam cserébe 2019 és 2022 között megduplázta, 17-ről 39 milliárd forintra emelte a kutatóhálózatoknak szánt forrásokat, és mintegy 30 százalékkal megnövelte a béreket is. Aztán beállt a szokásos rothadásos szakasz: az emelést elinflálták, a nehézségek pedig újratermelődtek. Ma úgy beszélnek a változás szükségességéről, mintha öt évvel ezelőtt nem a kormány találta volna ki és erőltette volna át a mai rendszert.

Mi az a HUN-REN Kutatóhálózat?

Az MTA-nak 365 hazai választott tagja van, ők a tudomány doktorai, és közülük legalább kétszáz személy 70 évesnél idősebb. A kutatóhálózatnak viszont ötezer dolgozója van, köztük 3700 kutató. Ők átlagosan 50 év alattiak, és pályájuk egyik csúcsaként lehetnek akadémikusok. Az MTA régen a 365 akadémikusból álló tudóstársaságból és a hozzá tartozó kutatóhálózatból állt, öt éve viszont az Akadémiának már nincs köze a kutatóhálózathoz.

Miért konfrontálódott a kormány az Akadémiával?

A kabinet eredetileg azt hangoztatta, hogy a kommunista örökséget akarta kiirtani, és azzal érvelt, hogy egykoron szovjet mintára kerültek a kutatóintézetek az Akadémiához. Valójában egy karakteres, tekintélyes szervezetet akart móresre tanítani. Ez az eljárás nem ritka az illiberális államok körében.

Mit akarnak megint? És miért pont most?

Az Akadémia öt évvel ezelőtt az Alkotmánybírósághoz fordult, mert úgy tartották, a kormány beavatkozása alkotmányellenes. Az MTA a parlamenti döntés következtében nem rendelkezhetett a saját tulajdonával, a kutatóintézeteivel és azokkal az épületekkel, amelyekben a kutatók dolgoznak. Az MTA úgy vélte, ez alaptörvény-ellenes. És az is volt.

Mit kifogásolt az Alkotmánybíróság?

Évekig semmit, de három évvel a történtek után, 2022-ben kijelentették: az Országgyűlés valóban alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy elvette az akadémiai épületekben működő kutatóintézeteket, mert ezzel sértette a jogbiztonságot és a tulajdonhoz való jogot. Ne értsük félre: nem a kutatóintézetek kormányzati einstandolása bizonyult alkotmányellenesnek, csupán az, hogy az einstandolt intézetek az akadémia tulajdonában levő épületekben, az akadémia asztalainál ülve, az akadémia könyveivel, kémcsöveivel, kísérleti egereivel kísérletezve lettek einstandolva. Az Országgyűlésnek tavaly júliusig kellett volna pótolni a hiányosságot, vagyis dönteni a tulajdonról, ám eddig ez nem történt meg. Most viszont mozgásba lendültek: a kormány 80 milliárd forintot ajánlott a kutatóintézetek ingatlanvagyonáért.

Kik szervezik a tüntetést?

A kutatóhálózat dolgozóiból alakult érdekképviseleti szerv, az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. A tudomány autonómiájáért, a dolgozók biztonságáért és az akadémiai vagyon privatizációja ellen tüntetnek. A demonstrációt azért mostanra időzítették, mert a kutatóintézeti vezetők éppen a tüntetés idején találkoznak Gulyás Balázzsal, és mondanak véleményt a jogszabálytervezetről. A mai napnak ezért nagy hatása lehet a magyar tudomány jövőjére. 

 

További részletek a Válaszonline-on.