• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

    • Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

      Melanoma: Fedezze fel időben az árulkodó jeleket!

  • egynapos sebészet
    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

    • Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

      Megtriplázható az egynapos műtétek száma hazánkban

Piszkos drogok az immunrendszerben

Lapszemle 2019.01.11 Forrás: index.hu
Piszkos drogok az immunrendszerben

Piszkos drogoknak is hívják e hatásuk miatt ezeket a peptideket, hiszen a kórokozó szempontjából rendkívül álnok módon hatnak.

Az ismert antibiotikumok egyre több típusával szemben ellenállóvá váló baktériumok egyértelműen a legnagyobb globális egészségügyi fenyegetést jelentik világszerte. Ha nem teszünk ellenük semmit, néhány évtizeden belül előfordulhat, hogy száz évet ugrunk vissza az időben, és bárki belehalhat majd a legegyszerűbb fertőzésekbe is. A Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) kutatói azonban tesznek ez ellen valamit. Legújabb eredményeik a Nature Microbiologyban jelentek meg - írta az Index.

 

A hasmenéssel járó megbetegedések 70-80 százalékát vírusfertőzés okozza, amely ellen az antibiotikumok hatástalanok. Ezzel szemben világszerte a betegek 40 százalékát (sőt egyes területeken a 80 százalékát) antibiotikumokkal próbálják kezelni. E hatóanyagok szükségtelen túlhasználata (illetve az előírt kúra idő előtti félbehagyása) a fő oka a rezisztens baktériumtörzsek aggasztó terjedésének. Ebben persze semmi meglepő nincs, hiszen csak az evolúciót látjuk munka közben. A véletlenül létrejövő mutációk némelyike ellenálló képességgel ruházza fel a mikrobát az antibiotikummal szemben, így ő előnybe kerül társaihoz viszonyítva, és terjedni kezd a populációban. Ez óhatatlan folyamat, de az ésszerűtlen viselkedéssel sokszorosára gyorsíthatjuk.

Pedig a kórokozók maguktól is rendkívül talpraesettek, ha a rezisztenciagének elterjesztéséről van szó.

A baktériumok rendkívül piszkos trükköt vetnek be: egymás között cserélgetnek géneket Így egészen távoli fajok is készen kapják az ellenálló képességet. Néha ezek a baktériumok olyan távoli rokonok, mint a muslica és mi – mondja Pál Csaba, az MTA SZBK tudományos főmunkatársa.

Tehát nem kell minden baktériumfajnak külön-külön felfedeznie az antibiotikum ellen hatásos rezisztencia mikéntjét. Elég, ha vírusok, vagy rövid örökítőanyag-szakaszok (plazmidok) segítségével megszerzi a másiktól. E mechanizmus (a horizontális géntranszfer) nem új, évmilliók óta így megy, de segítségével a baktériumok rendkívül hatékonyan képesek reagálni a változó környezet kihívásaira.

A géntranszfer által a genetikai vívmányok szédítően nagy sebességgel terjedhetnek. Miután egy antibiotikum-rezisztencia gént detektálnak Indiában, öt évvel később már az összes földrészen izolálható. További részletek és a magyar tudományos eredmények a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink