• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Placebo: hatásosság aktív hatóanyag nélkül?

Lapszemle 2020.09.03 Forrás: hvg.hu
Placebo: hatásosság aktív hatóanyag nélkül?

A kísérlet eredménye: még akkor is hatásos volt a placebo, amikor a beteg tudta, hogy hatástalan a szer.

A placebohatás már több száz éve ismert, és a magyarázata is megvan. Az újabb kutatások arra derítettek fényt, hogy az ilyesfajta gyógyszerhelyettesítők akkor is hatásosak lehetnek, ha a beteg tudja, milyen szert vett be, írja a hvg.hu.

A placebo hasonló gyógyszer (tabletta, injekció), mint az igazi, de valójában mégsem az. Nem tartalmaz ugyanis aktív hatóanyagot, ami kihat az egészségre. Ennek ellenére – az agy és a szervezet közötti különös kapcsolat révén – gyógyító hatása is lehet, miután a beteg azt hiszi, igazi gyógyszert kapott. Ez a placebohatás már régóta jól ismert, ami viszont meglepő: még akkor is működik, ha a beteg tudja, hogy csak placebót kapott.

Igen gyakori – írja a ZME Science –, hogy a háziorvosok placebót írnak fel. Leggyakrabban ez nem tiszta placebo (olyan anyag vagy kezelés, amelynek klinikai értéke van, de nem abban az állapotban, amelyre felírják), szemben a tiszta placebóval, ami hamis kezelés, nem gyógyszer, hanem például egy cukortabletta. Az Egyesült Királyságban a háziorvosok 97 százaléka elismerte, hogy adott már nem tiszta placebót a pácienseinek, az Egyesült Államokban és Németországban pedig az orvosok „rutinszerűen” adnak placebót.

És ezek a placebók gyakran hatásosak is, legalábbis ha a beteg nem tudja, mit kapott. Ezt hihettük eddig, azonban a Michigani Állami Egyetem (MSU) kutatói új tanulmányukban állítják, hogy a placebók még akkor is hatásosak lehetnek, ha a beteg tudja, hogy valójában mit is kapott.

A Nature Communications című tudományos lapban bemutatott kísérleteikben a stressz-szintet vizsgálták. Kísérleti alanyaikat két csoportra osztották. Az egyik csoportnak először el kellett olvasnia egy anyagot a placebohatásról, majd inhalálniuk kellett egy sóoldatos sprayvel, amelyről a tudósok azt állították, hogy csökkentheti a szorongást, de elismerték, hogy csak placebo. A kontrollcsoportnak ugyanazt a sóoldatot kellett belélegeznie, viszont nekik nem említették a spray semmilyen gyógyító hatását, csak azt, hogy a szer a kutatóknak segít a pontosabb biológiai mérések elvégzésében. A stresszcsökkentő hatás egyértelműen erősebb volt az első csoportnál.