Politikai érdek odázhatja el az intézményi gyógyszerellátás "reformját"

Felköltöztek az alagsorokból az intézményi gyógyszertárak, és véleményvezérré váltak a kórházi gyógyszerészek – sűrítette egy mondatba az utóbbi 10-15 év, a klinikai gyógyszerészetet érintő változásokat Hankó Zoltán a napokban, az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, amelyet a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság (MEMT) szervezett, tudósított a pharmaonline.hu.

 – Dinamikus előrelépésre volt lehetőség mind infrastrukturális, mind szakmai téren, a klinikai gyógyszerészek státusza megerősödött, aminek nyomán ma már mintegy hétszázan vesznek részt a betegellátásban – sorolta a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke.

A pozitív eredményekre árnyékot vetett, amikor deklarált célként fogalmazódott meg a kormányzati szándék tavaly áprilisban, hogy egységesítsék a kórházi gyógyszerbeszerzést és gyógyszertári informatikát, valamint, hogy az ezt működtető projekttársaságnak adja át az intézmények vényforgalmas részlegeinek üzemeltetését is.

Az átalakítás potenciális előnye a gyógyszeradagoló automaták egységes megjelenése a kórházakban. Ezek beszerzése és üzemeltetése ugyan meglehetősen drága, de minőségbiztosítási és betegbiztonsági szempontból nagy előrelépést jelent, ahogyan az informatikai rendszerek összehangolása is. Az egységesített szakmai adatbázis, az azonos vényíró és expediáló programok lehetővé teszik azt is, hogy a kórházból kikerülő pácienst saját lakóhelyén tovább gondozza a helyi gyógyszerész, hiszen hozzáfér a megkezdett gyógyszerelés adataihoz – vázolta az MGYK elnöke. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy szakmai konfliktusokhoz vezethet, ha a kórházi gyógyszerészeknek két főneke lesz: egyrészt az intézmény, másrészt a projektcég menedzsmentje, de nem tisztázott az sem, ki viseli majd a szakmai felelősséget a kettős vezetésben.

Bár a koncesszióba adás dátuma 2025. január 1-je, a kórházi menedzsmentek már felhatalmazást kaptak a jövő évi gyógyszerközbeszerzések elindítására, ami a kamara elnöke szerint arra utal, hogy a következő év végéig ez nem valósul meg, sőt, álláspontja szerint azt követően is elodázzak, mivel ez a lépés (szakma) politikai kockázatokat jelent a 2026-os választásokra vonatkozóan is.

Ugyanakkor a vényforgalmas részlegek kiszervezésének előkészítése nem állt meg, hatványozottan került az asztalra, ám az MGYK véleménye szerint alkotmányos kérdéseket vet fel, „amit át kell gondolnunk” – fogalmazott a köztestület vezetője, hangsúlyozva, hogy továbbra sem támogatják a vényforgalmas részlegek kiszervezést, mert az számos problémát generál.

Továbbiak a teljes cikkben