Prioritás vagy félrekezelt ágazat

Az egészségügy és annak háttéripara nem a gazdaság fékje, sokkal inkább annak motorja: becslések szerint a hazai bruttó hozzáadott érték több mint 6 százalékát adja. A mai VG-konferencia előadói azt vizsgálják, súlyának megfelelően, avagy inkább félrekezelik hazánkban ezt a jelentős ágazatot - írta előzetesében a Világgazdaság.

Az egészségügy és az általa mozgatott területek, azaz az egészségipar különböző számítások alapján a hazai bruttó hozzáadott érték (GVA) több mint 6 százalékát adja. Ezen belül csak a négy, hazai termelőkapacitással rendelkező gyógyszercég közvetlenül és a tovagyűrűző hatások révén együttesen 855,6 milliárd forint hozzáadott értéket állított elő 2010-ben – állapítja meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Ezzel a GVA 3-7 százalékát a Richter, az Egis, a Teva és a Sanofi adja.

E cégek igen intenzív kutatás-fejlesztési tevékenységet is folytatnak hazánkban, ráfordításaik 2008 és 2010 között éves szinten meghaladták az 50 milliárd forintot. A négy cég a belföldi értékesítés nettó árbevételének 18,7 százalékát fordította kutatás-fejlesztésre. 2009-ben bruttó kibocsátásuk 4,6 százalékát, arányaiban a nemzetgazdasági átlag nyolcszorosát fordították k+f célokra.

Az egészségipar tartósan növekvő, a világban is folyamatosan felértékelődő, és miután az egészségügyi szükséglet mással nem helyettesíthető termékeket és szolgáltatásokat nyújt, a válságok idején is viszonylag stabil piac – magyarázza Kincses Gyula egészségügyi szakértő.

Mindezt figyelembe véve jelölte meg priorirtásnak, a gazdaság egyik kitörési pontjának az egészségipart az Új Széchenyi Terv. A Gyógyító Magyarország – Egészségipar program a létező és ismert sajátosságainkra épít: gazdag termálvízkincsünkre, a gyógyítás terén meglévő szakér-telmükre, ismereteinkre és hagyományainkra, jól képzett szakembereinkre és kiváló kutatási eredményeinkre.

Az Orvostechnikai Szövetség elnöke szerint azonban szűken szelektív az a kormányzati prioritási kör, amely az egészségiparral kapcsolatban az ÚSZ-ben és a kutatás-fejlesztések állami támogatásában megfogalmazódik, érvényesül. Hornyák László úgy látja, mind a vállalkozások, mind a kutatás-fejlesztés támogatásának ki kellene terjednie az orvostechnikai eszköz, a diagnosztikus és a gyógyító munkában használt informatikai ipar és szolgáltatási rendszer, továbbá a gyógyászati segédeszköz gyártói és szolgáltatói vállalkozások fejlesztésére is. Ezeken a területeken ugyanis hazánk szintén nagy hagyományokkal, jó szakembergárdával rendelkezik, és az ágazat a fogturizmushoz hasonlóan egyre több külföldit lát, láthat el.

A kormányzat nem kezeli súlyának megfelelően az egészségipar egy másik meghatározó szereplőjét, a gyógyszer-nagykereskedelmet sem – erre a Gyógyszer-nagykereskedők Országos Szövetségének alelnöke hívja fel a figyelmet. Feller Antal egyebek mellett kiemeli: miközben a szektor szereplői gyorsan, költséghatékonyan és környezetkímélő módon kapcsolják össze a gyógyszer-kereskedelem egyes szereplőit, tevékenységüket folyamatosan változó jogszabályi környezetben kell végezniük, miközben gazdálkodásukat kedvezőtlenül befolyásolják a folyamatos megszorító intézkedések.

(A konferenciáról délután olvashatja a Weborvos tudósítását)