A vizsgált emésztőrendszeri betegségek többsége esetében jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a probiotikumok alkalmazása segít rajtuk.
Sokan szednek különféle probiotikumokat, ám egy friss kutatás szerint a legtöbb szer nem sokat segít a bélrendszer egészségén - sőt, komoly mellékhatások is kialakulhatnak. Ráadásul ezek a készítmények igencsak drágák. A szakértők azt javasolják, hogy ha valaki mégis szedni akarnak valamilyen készítményt, akkor előbb mindenképp egyeztessen az orvosával, írja a Pénzcentrum.
A probiotikumok igen népszerűek: joghurtokban, kapszulákban értékesítik őket, világszerte több millió ember gondolja róluk, hogy hasznos őket szedni. De az amerikai gasztroenterológiai szövetség friss jelentése szerint ezeknek az úgynevezett "jó baktériumoknak" nem sok szerepe van a bélrendszer egészségében.
A vizsgált emésztőrendszeri betegségek többsége esetében jelenleg nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a probiotikumok alkalmazása segít rajtuk - mondta Dr. Geoffrey Preidis, a texasi orvosi központ gyermek gastroenterológusa és az AGA szóvivője a CNN-nek. Egy másik orvos, Dr. Grace L. Su is arról beszélt, hogy fontos aláhúzni, az úgynevezett "lakossági" probiotikumok előnyeivel kapcsolatban nem megalapozottak azok a feltételezések, hogy bármi hasznuk is lenne.
A probiotikumok lényegében apró élő szervezetek, köztük olyan baktériumok és élesztők, amelyek általában a joghurtban vagy étrend-kiegészítőkben találhatók. A WHO álláspontja szerint a probiotikumok megfelelő dózisban történő alkalmazása előnyös lehet annak, aki szedi. Ám Lynne McFarland szerint nem mindegy, milyen szert szedünk be:
A hatékony probiotikum kiválasztása azt jelenti, hogy a specifikus probiotikus törzset hozzá kell igazítani a kezelést igénylő betegség típusához. A probiotikus termékek címkéi általában nem segítenek ebben.
A probiotikumok egyre népszerűbbek, mert a kutatók egyre többet tudnak meg a bélbaktériumok vagy a mikrobióm szerepéről a gyomor-bélrendszer egészségében, így pedig fejleszteni is lehet a termékeket, hogy hatékonyabbak legyenek. Dr. Geoffrey Preidis azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy hivatalosan a probiotikumokat nem tekintik gyógyszereknek az Egyesült Államokban vagy Európában, azokat nem szabályozzák úgy, mint egy gyógyszerkészítményt. Ezért pedig a vevők félrevezető információkat kaphatnak.
Az iparág nagyrészt nincs szabályozva, és a termék forgalmazását gyakran anélkül kezdik el, hogy közvetlen és következetes bizonyítékot szolgáltatnának a szerek hatékonyságra. Ez a probiotikumok széles körű használatához vezetett, és megtévesztő információk terjedtek el a klinikai hatékonyság szempontjából.