Radikális egészségügyi reformra lenne szükség

Tovább romlott a magyar egészségügy megítélése és helyzete, hazánkat az Európai egészségügyi fogyasztói index (Euro health consumer index – EHCI) legfrissebb, 2016-os évre vonatkozó kiadása szerint már azok az országok is megelőzik, melyek egy évvel korábban még a legrosszabbak közé tartoztak. Ilyen például Szerbia, mely a 30.-ról a 24. helyre lépett előre, és Görögország is, utóbbi továbbra is a 28. helyen szerepel. Hazánk jelentősen hátracsúszott: 2015-ben még a 27.-ek voltunk 578 ponttal, a 2016-ben az elért 575 pont csupán a 30. helyre volt elég. Ez azt jelenti, hogy míg más országok egészségügyi rendszere dinamikusan fejlődik, hazánk ezt a tempót nem tudja tartani. A magyar egészségügynél a mutatók szerint egyedül a lengyel, az albán, a bolgár, a montenegrói és a romániai rosszabb - ismerteti a felmérést a napi.hu után most a Magyar Nemzeti is.

Hazánk több tekintetben is kifejezetten rossz pontozást kapott. A betegjogok érvényesülése esetében öt piros (nem megfelelő) jelzésünk van a tizenkettőből. A jelentés szerint nem megfelelő Magyarországon a műhibák elleni biztosítás elérhetősége, és a betegszervezeteket sem vonják be eléggé a döntésekbe.

A jelentés arra is felhívta a figyelmet: a kiváló orvosképzés és a társadalombiztosításon alapuló egészségügy ellenére Lengyelország és Magyarország egyaránt rosszul szerepelt a felmérésen, és elsőre egyáltalán nem egyértelmű, hogy ennek mi az oka. Mint írták, az elmúlt években a magyar kormány a menekültek távol tartására koncentrált az ország optimális működtetése helyett, ami szánalmas annak fényében, hogy évi 1200 menekültről beszélhetünk.

Az elérhető 1000 pontból egyébként a legtöbbet, 927-et Hollandia, 904-et Svájc, 865-öt Norvégia szerzett. Ez volt az első olyan év, mikkor átlépték a 900 pontos határt, ez is jól mutatja, hogy ezekben az országokban egyre inkább megfelelnek a színvonalas és betegbarát egészségügy kritériumainak. Részletek a teljes cikkben