Rák: emiatt nem élik túl sokan

A nyugat-európaiak 40 százalékkal nagyobb eséllyel élik túl a betegséget, mint a kelet-közép-európai lakosok. A túlélés nagyban függ a rákkutatásra fordított állami pénzektől - összegezték a legújabb kutatások eredményeit egy, a rákellenes programokat középpontban állító nemzetközi konferencia előadói.

Hatalmasak a különbségek az európai országok és régiók között a rákos betegségek előfordulásában és túlélhetőségében. Az eltérések és azok okainak pontos feltérképezése azonban egyelőre még nagy kihívást jelent. Ugyanakkor a túlélési mutató javításához,  a különbségek kiegyenlítéséhez nemzetközi együttműködésre, összemérhető adatbázisra van szükség, az országok között meg kell osztani a jó gyakorlatokat, meg kell vitatni és össze kell hangolni a nemzeti rákellenes programokat - vezette be a rákellenes programokat fókuszba helyező nemzetközi konferencia előadásait Bécsben Linda Gibbs, a programot szervező Pfizer gyógyszergyár közép-kelet-európai képviselője, írja a Napi.hu.

A rákgyógyítás legfontosabb fokmérője a túlélési ráta, amely nemcsak az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságát jelzi, hanem a rákbetegek számára is fontos eredményként szolgál.

Eredményesen kezelni csak megfelelő diagnózis esetén lehetséges, mindehhez hozzáférhető adatbázisra is szükség van. Az optimális időben megkapott diagnózis és ellátás vezethet el ahhoz a célhoz, hogy 2035-ig 70 százalékosra nőjön a hosszú távú túlélési ráta.

A Nemzetközi Rákkutatási Hivatal (IARC) becslése szerint 2018-ban 18,1 millió új rákos esetet diagnosztizálnak, a betegségbe 9,6 millióan fognak meghalni szemben a 2012-es 14,1 millió új megbetegedéssel és 8,2 millió rákos halálesettel. Ez azt jelenti, hogy élete során minden ötödik férfi és minden hatodik nő rákos lesz, s 2018-ban minden nyolcadik férfi és minden tizenegyedik nő daganatos betegségbe hal bele.