• nátha
    • A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

      A tüdőgyógyász szerint a náthának is lehetnek szövődményei

    • Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

      Immunerősítést már nyár végén érdemes elkezdeni

    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

  • melanóma
    • A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

      A mesterséges intelligencia az anyajegyszűrésben

    • Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

      Segítenek a szűrőkampányok a melanoma felismerésében

    • A betegségről a melanoma világnapján

      A betegségről a melanoma világnapján

  • egynapos sebészet
    • Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

      Egynapos ellátási egységet adtak át a pécsi szívcentrumban

    • Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

      Egy területen jó teljesítményt nyújt az egészségügy

    • Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

      Profilbővítést tervez a sikeres egynapos sebészet

Rákdiagnózisoknál fordul elő a legtöbb hiba

Lapszemle 2019.07.24 Forrás: Népszava
Rákdiagnózisoknál fordul elő a legtöbb hiba

Nem lehet tudni, hogy nálunk hány esetben lett volna elkerülhető a halálozás, és ezek közül mennyi történt diagnosztikai tévedés miatt.

Az elkerülhető halálozás nagy része diagnosztikai tévedésekből ered – derül ki egy friss amerikai vizsgálatból. Azt, hogy Magyarországon milyen ez az arány, csak megbecsülni lehet, mert a hazai ellátórendszerben gyűjtött adatokból ki sem derülhetnének ezek a hibák - írja a nepszava.hu.

Az Orvostovábbképző Szemle ismertette néhány napja a Diagnosis című szaklapban megjelent tanulmányt, amelyet a Johns Hopkins intézet kutatói készítettek a diagnosztikai tévedésekről. Az elemzés 400 ezer olyan per adatait dolgozta fel, amelyek szakmai szabályszegésről is ítéletet mondtak. Az Egyesült Államokban az ellátással összefüggésben évente 40-80 ezren halnak meg, és ezeknek az eseteknek a jelentős hányada kapcsolódhat diagnosztikai tévedésekhez.

Az amerikai kutatók téves kórisméből fakadó károsodásnak tekintették, ha késve, vagy egyáltalán nem kezelték a bajt, vagy olyan betegséget kezeltek, amely nem állt fenn a páciensnél. Az idézett tanulmányban 11 592 diagnosztikus problémát vizsgáltak, amelyek csaknem kétharmada (7149 eset) tartozott a leggyakrabban tévesen megítélt három betegséghez. A daganatos megbetegedéseknél fordul elő a tévedések 37,8 százaléka, az érrendszeri problémáknál a 22,8 százaléka, illetve a fertőzéseknél a 13,5 százaléka.

– A becsült amerikai évi 40-80 ezer elkerülhető halálozás a mi lélekszámunkkal arányosítva 1200-2400 esetnek felelne meg, ennek jelentős hányada valószínűleg diagnosztikai problémák miatt következik be – segít az amerikai adatokat értelmezni Weltner János sebész, szakfelügyelő főorvos.

Ez persze csak akkor igaz, ha a magyar orvosok nem sokkal jobbak, mint az amerikai kollégáik. De hogy jobbak vagy rosszabbak-e, azt nem tudni, mert nálunk senki sem vizsgálja ezt. Már csak azért sem, mert a hazai ellátórendszerben gyűjtött adatokból ki sem derülhetnének ezek a hibák.

– Arról, hogy pontosan mi történik a beteggel egy-egy intézményben, nincsenek jó adataink – állítja Belicza Éva, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki Csoport vezetője. Szerinte a mostani adatgyűjtési rendszer nem segíti a hazai ellátás pontos megismerését. Így most az sem tudható, hogy a feltüntetett diagnózisok közül melyik született a kezelést éppen végző intézményben, milyen diagnosztikai vizsgálatok történtek, milyen eredménnyel, vagy hogy a beteg mikor, milyen gyógyszereket kapott. Ha pedig valaki visszakerül rövid időn belül a kórházba, az sem derülhet ki, hogy az előző ellátása következményeként, vagy más ok miatt kellett visszavenni.

További részletek a cikkben.

Legolvasottabb cikkeink