• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rákosok ezrei tűnnek el a kavarodásban - Angolával vagyunk egy szinten

Lapszemle Forrás: Vasárnapi Hírek

Lényegesen kevesebb rákbeteg szerepel a nemzetközi statisztikákban, mint amennyiről itthon tudomásunk van.

Csaknem 20 ezer magyar daganatos betegről kevesebbet tud a nemzetközi nyilvántartás, mint amennyi a hazai statisztikákban szerepel. - Mi alapján készülnek a magyar statisztikák? - Miért nem gyógyulhatunk úgy, ahogy megérdemelnénk? - teszi fel a kérdést a Vasárnapi Hírek.

Már közgazdászok is vizsgálják, mi lehet az oka annak, hogy lényegesen kevesebb rákbeteg szerepel a nemzetközi statisztikákban, mint amennyiről itthon tudomásunk van. A legutóbbi adatoknál a Magyar Rákregiszterben 68, a KSH nyilvántartásában 75 ezer beteg szerepel, miközben az EUCAN, a WHO hivatalos európai regisztere szerint alig több mint 50 ezer az érintettek száma Magyarországon. Szakemberek szerint a két magyar adatforrás között még magyarázható az eltérés azzal, hogy a regiszter „tisztított" adatokat tart nyilván, vagyis kiszűri azokat, akik mondjuk már korábban is szerepeltek az „újak" között, míg a KSH-nál nagyvonalúbb az adatrögzítés. Igaz, ez utóbbi mutatja meg valójában az ellátási igényeket: ennyi betegnek ugyanis biztosan szüksége van onkológiai ellátásra. Vagyis, ha az egészségügyi költségeket nézzük, ezek a mérvadó és a tervezést megalapozó adatok. Arra azonban egyelőre semmi sem ad magyarázatot, vajon hogyan kerülhetnek a WHO adatsorába 20-25 ezerrel kevesebben, mint ahányan valójában tumoros megbetegedésben szenvednek.

Szakmai vélemények az eltérésről a teljes cikkben