Az országos vastagbél-szűréshez szükséges eszközpark 600-800 millióba kerül, most kezdik a beszerzést.
Idén eddig a 12 éves lányok 76 százalékának kérték a szülei az ingyenesen járó, választható HPV-elleni oltást. Várhatóan azonban tovább nő ez az arány, hiszen lesz egy második kör is, amikor a hetedikes lányok eddig még nem nyilatkozó szülei meggondolhatják magukat. A cél a 80 százalék lenne, mivel ez az arány már jó eséllyel biztosítaná a 8. leggyakoribb rákhalálozást okozó méhnyak-daganat kialakulásának megelőzését a veszélyeztetetteknél. Mindez Szentes Tamás országos tisztifőorvosnak keddi háttérbeszélgetésén hangzott el, ahol a sajtónak lehetősége volt betekinteni más népegészségügyi programokba is.
A méhnyakrák elsődleges okozója, a humán papilloma vírus (HPV) tehető felelőssé évente 400 halálért. A térítésmentesen kapható HPV elleni oltással legalább 340-350 élet megmenthető - mondta Szentes Tamás. Ez az eszköz várhatóan hatékonyabb lesz, mint a már korábban bevezetett méhnyak-rákszűrés, amelyen továbbra is elég alacsony a részvétel: a behívott nők körülbelül 30 százaléka él a lehetőséggel.
Az országos tisztifőorvos azt is elmondta: mióta a védőnők is részt vesznek a szűrésben, a kisebb településeken, ahol korábban 10 százalékot sem érte el a részvétel, 25 százalékra nőtt az átszűrtség, de kétségtelen ez az arány sem elegendő. Hogy tovább növeljék ezt az arányt, 3600 védőnő kap lehetőséget arra, hogy megszerezze a méhnyak-rák szűréséhez a kompetenciát.
A nem állami, hanem magán nőgyógyászati rendelőkben elvégzett méhnyakrák szűrővizsgálatok száma egyelőre nem tudható, de előbb-utóbb hozzáadódhatnak az állami adatokhoz. Egy kérdésre válaszolva ugyanis Szentes Tamás azt mondta: a tervezett Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) hivatalos bevezetése után a magánellátóknak is kötelező lesz megosztani a betegadatokat.
A másik, szintén nőket érintő országos szűrőprogram, az emlődaganatok korai felismerését szolgáló vizsgálat nem igazán vonható össze a méhnyakrák-szűréssel - mondta kérdésre válaszolva az országos tisztifőorvos. Főleg azért nem, mert más technológiát, és más szaktudást is igényel a két vizsgálat. Nem kizárt azonban ezek összehangolása, Szentes Tamás szerint a magyar egészségügy történetében volt is sikeres példa hasonlóra: a múlt század 20-30-as éveiben a fertőző betegségek kivédésére jól működött a gondozási hálózat.
A jelenleg a térítésmentes programokba bevont HPV-vakcina a vírus két változata ellen véd, holott tudható, hogy több tucat variáns létezik, és már olyan vakcina is van, amely ezek közül 4, illetve 9 félétől óv meg. Az ezzel kapcsolatos kérdésre az országos tisztifőorvos elmondta: valóban, a vírusnak többféle változata van, amelyek nagy valószínűséggel felelőssé tehetők a fej-nyakrákok, például a szájüregi rák, vagy a péniszrák kialakulásáért. Egyelőre azonban nincs elegendő bizonyíték, ezért döntöttek úgy, hogy azt a kétkomponensű oltást választják, amely a méhnyak-rák ellen biztosan véd.
Az országos tisztifőorvos beszélt az egész lakosságot érintő tervezett vastagbélrák-szűrésről is. Megismételte, hogy a jelenlegi elképzelések szerint első lépésben a székletvért vizsgálják, ezután a kiszűrt pozitív eseteket küldik el kolonoszkópiára, ahol a vizsgálattal egybekötve az esetleges polipokat is eltávolítják majd. Mindehhez eszközökre, szakemberekre és pénzre, körülbelül 2 milliárd forintra van szükség. Ezen belül az eszközök körülbelül 600-800 millió forintba kerülnek, a pénz megvan, most indítják a beszerzéseket - emelte ki a főorvos.
Szentes Tamás úgy számolja, hogy megyénként körülbelül két szűrőhely kell, ahol legalább két szakember dolgozik majd a szűréseken. Becslése szerint az érintett 50-70 éves korosztályból körülbelül 1 milliónak a székletvérét vizsgálják meg, és közülük 4-7 százalék lehet, akit kolonoszkópiára küldenek majd. Nehéz megjósolni, hogy aztán valójában hányan jelennek meg ezen, hiszen köztudott, ez nem egy kellemes vizsgálat. Kérdésre válaszolva elmondta: nem elképzelhetetlen, hogy aki kéri, annak altatásban végzik majd el a kolonoszkópiát, de azt is hozzátette, ennek is sok a kockázata.
A beszélgetésen szó esett még a tüdő-, illetve a fej-nyak-rák szűrésekről is, ahol a vizsgálatok kockázata miatt (például sugárdózis) csak a valóban nagy rizikójú egyéneket rendelnék be. Szentes Tamás szerint ezért is támaszkodnának még jobban az alapellátásra, amelynek szerepe a tisztifőorvos szerint mindenképp nőni fog.
Kövessen minket a Weborvos Facebook csatornáján is!