Rástartolnak a pixisből kiesettek?

Milliós fizetést kap, milliárdok felett rendelkezik, és vétójogával élve kezére csaphat akár a rektornak is az egyetemek leendő vezérigazgatója, a kancellár, akinek ugyanakkor évente egy állami továbbképzést végig kell ülnie. Az új felsőoktatási posztokra a versenyszférában már bizonyító topmenedzsereket várnak, csakhogy a fejvadász szerint pont számukra nem lesz elég vonzó a lehetőség. Viszont a választások után pórul járt politikusok és csókosaik rárepülhetnek a zsíros állásokra - írja a hvg.hu.

Három egyetemen (az ELTE-n, a szegedi és a debreceni egyetemen) már most januártól debütálnak az új felsőoktatási felső vezetők, így az egy évvel későbbi startra a többiek számára le tudják szűrni az első tapasztalatokat.

A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja lesz, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. Akárcsak a központi költségvetési szerveknél, az új vezetőt pályázat útján választanák ki, amelynek végén a mindenkori oktatásért felelős miniszter döntené el, ki a befutó. Előterjesztése alapján az egyetemi kancellárokról a miniszterelnök döntene, míg a főiskolai kancellárokat maga bízná meg.

Várhatóan milliós havi fizetésével az egyetemi vezérigazgatóként emlegetett új pozíció felettébb vonzó lehet, főleg a vidéki egyetemeken, főiskolákon, ahol akár a térség egyik legnagyobb presztízsű állásának számíthat majd. Egy oktatási szakember forrásunk szerint fennáll annak a veszélye, hogy a választások után politikai pozícióból kiesett emberek foga is fájjon a zsíros, új állásra. Főleg, hogy a szakállamtitkárság koncepciójába kifejezetten bekerült, hogy „nem elsősorban a megszerzett papírok" számítanak a kinevezésnél – elég az egyetemi, illetve főiskolai végzettség egy világnyelv ismerete –, elsősorban „kompetencia és a tapasztalat oldaláról fogják megközelíteni az alkalmasságot" - írja a lap.