Reális az esély az egészségügy valódi fejlődéséhez

A kilencvenes évek hazai egészségügye még egy jól működő, költséghatékony rendszer volt, 2002 után megindult a forráskivonás, és 2010-ig csaknem négyszázötvenmilliárd forintot vezettek ki az ágazatból. Ettől az ellátórendszer gyakorlatilag megroppant és mélyrepülésbe kezdett. Egyértelmű, hogy ezt a helyzetet hatékonyságnöveléssel érdemben nem, csak jelentős anyagi többlettel lehet kezelni - mondta Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő, szakpolitikus a Magyar Hírlapnak adott interjúban. Hozzátette, az a rendszer, ahol a bérköltség az összköltség majdnem hetven százalékát teszi ki, rendszerszintű beavatkozást igényel. Egyértelmű tehát, hogy a szektor durván alulfinanszírozott, a visegrádi országokhoz képest is másfél százalékkal kevesebbet költünk az egészségügyre.

Jelenleg a kórházak aósságállománya meghaladja a százmilliárd forintot, s ebbe beletartoznak az egyetemek is. A kormányzat azonban eddig soha nem látott konszolidációba kezdett, hiszen az állami intézmények tartozásainak rendezésére megvan a fedezet. A további eladósodás megakadályozására pedig a kormányzat a HBCS (a fekvőbeteg-ellátásban használt betegosztályozási rendszer – a szerk.) húszszázalékos megemelését tervezi első lépésként. Amennyiben az egészségügyi dolgozók életpályamodelljét is kialakítják, lesz esély a felzárkózásra a visegrádi országok mellé.