A szervezési problémákra centralizációs kísérlettel válaszolnak, aminek legfőbb problémája, hogy egyoldalú és nem stratégiai jelentőségű.
A háziorvosi rendszer átszabása a kistelepüléseken jelent majd nagy kihívást, a szakrendelők államosítása pedig létszámhiányhoz vezethet, miközben az egész rendszerben túl kevés a pénz Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértő szerint - írja a Nészava online.
A szervezési problémák mellett a finanszírozás alacsony szintje is jellemző az egészségügyre, és ez utóbbira nem ad választ a kormány által tervezett intézkedéscsomag. A magyar GDP 5,5 százalékát költi az egészségügyre, miközben Nyugat-Európában ez az arány 8 százalék, azaz százalékban mérve is van lemaradásunk, nem beszélve a nominális különbségről.
A szervezési problémákra adott válasz Rékassy Balázs szerint a Belügyminisztérium filozófiájából eredő centralizációs kísérlet. Ennek legfőbb problémája, hogy egyoldalú és nem stratégiai jelentőségű. Azaz hiányzik belőle a vízió, annak kifejtése, hogy milyen egészségügyi rendszert tart kívánatosnak a kormányzat, és nem szól a magánegészségügy és a közellátás szétválasztásáról, illetve azok egymáshoz való viszonyáról.
A háziorvosi rendszer átalakítása – vagyis hogy a körzethatárok meghúzásának jogköre, pontosabban annak elvétele az önkormányzatoktól és áthelyezése a kormány feladatai közé – egy nagyvárosi közegben még értelmezhető, hiszen a városok belső átalakulása, a fluktuáció miatt érdemi módosulások kellenének a körzethatárokban. Kistelepülések esetében ugyanakkor a fő gond az, hogy nem lehet találni orvost, aki elvállalja az adott települést. Ezeket az eseteket a földrajzi távolságok miatt nem lehet kezelni a körzethatárok bővítésével.
További részletek a nepszava.hu cikkében.