Rengeteg elektronikai hulladékot termelünk

Egy friss felmérés szerint egyre nő az Európai Unió által kitermelt elektromos és elektronikai hulladék mennyisége, melyeknek jelentős részét háztartási nagygépek teszik ki. Az egyes EU-tagállamok között jelentős a különbség e-hulladék felhalmozásban: míg a norvégokra 19,6 kg, a svédekre 16,5 kg jutott fejenként 2016-ban, addig a románokra csak 1,6 kg. A magyarokra éves szinten 6 kg e-hulladék jut, írja a penzcentrum.hu.

Az elektronikai és számítástechnikai eszközökből 10,1 millió tonna került a piacra 2016-ban, ami 2,9 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest. Az ilyen eszközök gyors avulása miatt egyre növekszik azoknak a berendezéseknek és alkatrészeknek a mennyisége, melyek tulajdonosaik számára értéktelenné válnak, tehát elektronikai hulladék válik belőlük. A hulladékot fontos megkülönböztetni a szeméttől: a köznapi értelmezés szerint azokat az anyagokat nevezzük szemétnek, amelyek nemcsak számunkra váltak haszontalanná, de a termelésben, hasznosításban sem tudják már semmilyen célra felhasználni. Ezzel szemben hulladéknak nevezzük azokat az anyagokat, amelyek számunkra haszontalanná váltak ugyan, de anyagfajtánként különgyűjtve még másodlagos nyersanyagként hasznosíthatók valamely termelési, gyártási folyamat során. Ilyen például a PET palack is.

Hatalmas eltérések mutatkoznak országonként abban, hogy mekkora mennyiségű elektromos és elektronikai hulladékot állítanak elő évente. A legrosszabb helyen Norvégia végzett a statisztikában 19,6 kilogrammal, Svédország pedig követi 16,5 kilogrammal. Az Egyesült Királyságban az e-hulladék éves mennyisége 14,8 kg volt fejenként, és Lichtensteinben is 13,9 kg. A vizsgált országok közül a legkevesebb e-hulladékot a románok termelték, 1,6 kilogrammot fejenként, de Lettország (2,5 kg), Ciprus (2,9 kg), Málta (3,6 kg), és Litvánia (4,5 kg) is 5 kg alatt maradtak. Magyarországon 6 kilogramm e-hulladék jut fejenként a lakosokra a 2016-os adatok szerint, mely egyre növekvő tendenciát mutat: 2008-ban még csak 4,5 kg/fő volt a magyar termelés.