„Rengeteg ember halt meg, akinek nem kellett volna"

A korlátozások fenntartását és az oltási kampányt kombinálni kell, ekkor lehet eredményes a járvány elleni védekezés - mondta a magyarnarancs.hu-nak Balkányi László, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ volt tudásmérnöke.

magyarnarancs.hu: Orbán Viktor türelmetlen. Nemsokára „újraindítaná” az országot, mondván, az egyedüli megoldás a járvány ellen az oltás.

Balkányi László: Kizárt dolog, hogy egy járványtannal foglalkozó szakember ezt az alapvetően hibás gondolatmenetet adta volna elő a miniszterelnöknek. De fogadjuk el, hogy van ez az állítás, és nézzük meg a tartalmát: lényegében azt mondja Orbán Viktor, hogy az oltásokkal lehet a járványt leállítani, a korlátozó intézkedésekkel, például karanténnal, távolságtartással nem. Ez az állítás tényszerűen nem áll meg, hiszen több országot ismerünk, ahol kizárólag ilyen intézkedésekkel megállítható volt a járvány: Tajvan és Új-Zéland példái ezt mutatják. De hamar megérthető az is, hogy az állítás maga is alapvetően téves logikán alapszik. A – korlátozások nélküli – terjedés „órája” ugyanis gyorsabban jár, mint az oltásokból felépülő védettség „órája”. Ez a járvány körülbelül hat-hét naponkénti átadással gyarapítja az új és új fertőzötti kört, így terjed. Körülbelül ennyi idő után jön a betegek új „generációja”, míg az oltás védőhatásának felépülése optimális esetben is heteket vesz igénybe.

magyarnarancs.hu: Mitől függ egy járvány „sebessége”?

BL: Egy járvány terjedési gyorsaságát – legalább – két tényező befolyásolja, két számmal írhatjuk le. Egyik a sokat emlegetett reprodukciós ráta, ami nem azt jelenti, hogy egy ember egynek, kettőnek vagy háromnak adja át a fertőzést, hanem hogy egy populáció, egy sokaság, például száz ember, százötvennek vagy kétszáz másiknak adja át. Ha az úgynevezett R(effektiv) érték 1 felett van, a járvány terjed. De ennek gyorsaságát egy másik szám is, a generációs idő is befolyásolja. Ha akár nagyon magas is az R(e) de mondjuk egy év alatt adódik át a fertőzés, akkor a járvány lassan terjed. Ha egy hét alatt, mint a COVID-19 esetében, akkor hetente szorzódnak fel a fertőzések számai, mindaddig, amíg van megfertőzhető alany, azaz a védettek – a betegségen átesettek és az oltottak – nem jelennek meg ebben a populációban. Triviális módon, minél rövidebb az úgynevezett „generációs idő", annál többen betegednek meg ugyanakkora időtartam alatt. Az egynél nagyobb R(e) és a rövid generációs idő együtt gyors terjedéshez vezet egy járvány bizonyos szakaszában. Szokták ezt exponenciális növekedésnek hívni ezt, holott ez hatványfüggvény szerinti növekedés. Pontatlan hasonlattal olyan ez kicsit, mint a kamatos kamat, csak a ráta menet közben tud változni.

magyarnarancs.hu: Ezzel szembe lehet állítani az oltások sokaságát?

BL: Ha végeznénk egy olyan gondolatkísérletet, mit kell választania egy országnak – két lehetetlen dolgot mondok –, azt-e, hogy egy nap alatt mindenkit beoltanak, vagy két hétre mindenki bezárkózik teljesen, tehát senki nem találkozik senkivel, fel lehet tenni a kérdést, melyik esetben halnak meg végül kevesebben. Egyértelmű, hogy akkor, ha a teljes bezárkózást választjuk, hiszen ebben az esetben nem lesz következő kör, megszakadnak a fertőzési láncok. Ezzel szemben, ha az oltást akár mindenki megkapná egy adott napon, az egész országban, akkor is hetekig tartana, amíg felépül a védettség, és ezalatt a járvány bőven terjed.

A teknős és a nyúl versenyfutása ez. A teknős: az oltások, a nyúl: a terjedés. A COVID-19 esetében mire felépülne az oltottsági védettség, négy fertőzött „generáció” betegszámai és halálozási számai terhelnének egy ilyen elvű védekezést. Ez persze egy gondolatkísérlet volt, a valóság ennél sokkal összetettebb, hiszen a népességnek már most vannak – az említett – védettjei, és vannak az – elégtelen, de meglévő – intézkedések, melyek lassítják a terjedést a kontaktusok számának csökkentésével. A tanulság az, hogy a két védekezési eszközt – a lezárási intézkedések együttesének fenntartását és az oltási kampányt – kombinálni kell. A végső eredményt tényleg csak az oltások végigvitelétől várhatjuk, hiszen nem lehetséges minden emberi kontaktus megszüntetése. Ám nagyon fontos, hogy nem lehet addig az intézkedésekből engedni, amíg a teknős –  az oltásokból felépülő védettség – le nem hagyja a nyulat, azaz a terjedést. Ahhoz, hogy teknős utolérje, a nyúl elé terepakadályokat kell fölállítani: lassító intézkedéseket, zárásokat.

magyarnarancs.hu: Végül is van egy oltási program, már amennyit látunk belőle.

BL: Mindenkit oltani kell, és minél hamarabb. Ebben nekünk, független szakértőknek nincs vitánk a kormánnyal. Azonban a védettség kialakulásának sebessége miatt az oltás önmagában nem alkalmas a járvány terjedésének megállításra. A két védekezési stratégiának, az oltásoknak és a lezárásoknak együtt, egymásra tekintettel kell mozognia. Fenn kell tartani a lezárásokat, gátolni a terjedést minden erővel, mindaddig, amíg az átoltottság mértéke nem ér el egy megfelelő szintet.

További részletek a cikkben.