Rengeteget költünk saját zsebből az egészségünkre

Az állami egészségügy romokban, a magánszolgáltatásokra nő az igény. Az egészségpénztár egy méltatlanul elhanyagolt öngondoskodási eszköz, de az emberek így is egyre jobban kedvelik. Annak ellenére, hogy a pénztárak előnyös tulajdonságait az utóbbi időben inkább nyirbálták, ahelyett, hogy fejlesztették volna. Pedig lehetne belőle egy igazán hasznos egészségmegőrző eszköz a lakosság kezében. A szakértő szerint nyerő lenne az egészségpénztár, ha a reformjára lenne kormányzati szándék, írja a 24.hu. 

Egészségpénztárak 1993 óta alakulhatnak Magyarországon. Az indulás óta komoly konszolidáción ment keresztül a piac, a kezdeti több tucat pénztár helyett ma már csak 11 egészség- és önsegélyező pénztár működik az országban, ahol a piac közel 80 százalékát a négy legnagyobb pénztár, a Prémium, az OTP, az MBH Gondoskodás és a Patika öleli fel. Ezzel együtt a szabályozói környezet is változott, ami sok esetben szigorítást jelentett, például szűkítették az elszámolható termékek és szolgáltatások körét, és megszüntették a munkáltatói hozzájárulás adózására vonatkozó kedvezményt – hívta fel a figyelmet az anyag készítője, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, Gergely Péter.

A KSH jelentősen késleltetve publikált utolsó, 2022-re vonatkozó adati szerintaz emberek 1072,8 milliárd forintot költöttek saját zsebből az egészségükre,ezzel a költségek 27,6 százalékát vállalva magukra. Ez az uniós átlag csaknem kétszerese. Jól jönne tehát a segítség.

Az adóvisszatérítés révén épp az anyagi terheket hivatott csökkenteni az egészségpénztár, de a termék sem nem elterjedt, sem pedig különösebben népszerű. A magán költségeket kevesebb, mint 10 százalék fizeti valamely öngondoskodási formán keresztül. Ráadásul a meglévő egészségpénztári tagoknak közel 40 százaléka inaktív, azaz csak tartja a számláját, de egyáltalán nem használja úgy, hogy vannak olyan számlák, ahol százezres megtakarítása van a tagnak. Pedig az egészségpénztár tipikusan az a termék, ahol viszonylag kis költségvetési ráfordítással és némi oktatással sokat lehetne javítani szerinte a lakosság egészségmegőrzéssel kapcsolatos közérzetén.

További részletek a 24.hu-n.