• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rettegett magyar politikusról neveztek el kórházat Észak-Koreában

Lapszemle 2024.04.09 Forrás: promotions.hu
Rettegett magyar politikusról neveztek el kórházat Észak-Koreában

Éveken keresztül több magyar orvoscsoport is dolgozott a kórházban, melyet számos alkalommal ért bombatámadás a koreai háború idején.

Egészen az ötvenes évek elejéig nyúlik vissza annak a mai napig is üzemelő kórháznak a története, melyet a Magyarországot 1949 és 1956 között irányító, később szovjet száműzetésbe kerülő kommunista diktátorról, Rákosi Mátyásról neveztek el. A Phenjantól cikra 90 kilométerre található Szarivon városában a Koreai háború idejében létesített kórház Kim Ir Szen kommunista pártfőtitkár utasítására épült meg - idézte fel a kórház történetét a promotions.hu.

Magyar állami tisztviselők, valamint önként jelentkező orvosok és ápolók is elutaztak a távoli országba, hogy a Rákosi-kórházban segítsenek a háborúban megsérült katonákon. Ezenfelül Magyarország egészségügyi segélyszállítmányokat is indított az észak-koreai intézmény felé, az orvosi csapatok pedig erőn felül teljesítettek, annak ellenére is, hogy az egy orvosra jutó sérültek száma esetenként a tízezer főt is elérte!

Nem mindig volt ugyanakkor feszültségmentes a munka, a szállítmányokat sokszor megdézsmálták, az amúgy is gyér felszereltség pedig idővel még szegényesebb lett. A háború utáni időszakban polgárivá váló kórházban - szintúgy a magyar segítsének hála - valamivel már jobb lett a helyzet, több készenléti műtőt is felszereltek, modern gyógykezelési módszereket alkalmaztak, valamint folyamatosak voltak a továbbképzések. Továbbiak a cikkben