Éveken keresztül több magyar orvoscsoport is dolgozott a kórházban, melyet számos alkalommal ért bombatámadás a koreai háború idején.
Egészen az ötvenes évek elejéig nyúlik vissza annak a mai napig is üzemelő kórháznak a története, melyet a Magyarországot 1949 és 1956 között irányító, később szovjet száműzetésbe kerülő kommunista diktátorról, Rákosi Mátyásról neveztek el. A Phenjantól cikra 90 kilométerre található Szarivon városában a Koreai háború idejében létesített kórház Kim Ir Szen kommunista pártfőtitkár utasítására épült meg - idézte fel a kórház történetét a promotions.hu.
Magyar állami tisztviselők, valamint önként jelentkező orvosok és ápolók is elutaztak a távoli országba, hogy a Rákosi-kórházban segítsenek a háborúban megsérült katonákon. Ezenfelül Magyarország egészségügyi segélyszállítmányokat is indított az észak-koreai intézmény felé, az orvosi csapatok pedig erőn felül teljesítettek, annak ellenére is, hogy az egy orvosra jutó sérültek száma esetenként a tízezer főt is elérte!
Nem mindig volt ugyanakkor feszültségmentes a munka, a szállítmányokat sokszor megdézsmálták, az amúgy is gyér felszereltség pedig idővel még szegényesebb lett. A háború utáni időszakban polgárivá váló kórházban - szintúgy a magyar segítsének hála - valamivel már jobb lett a helyzet, több készenléti műtőt is felszereltek, modern gyógykezelési módszereket alkalmaztak, valamint folyamatosak voltak a továbbképzések. Továbbiak a cikkben