Rettegett népbetegség szedi áldozatait itthon

Azonnal változtatniuk kell a magyaroknak a saját életmódjukon annak érdekében, hogy végre csökkenjen a daganatos megbetegedések és az emiatt bekövetkező halálozások száma - ezt mondták a Pénzcentrumnak az OECD adatairól megkérdezett szakértők. A friss tanulmány szerint hazánkban sokkal többen kapnak évente ilyen betegséget, mint az uniós átlag, viszont az átlagnál sokkal kevesebbet is költünk a gyógyításra, és ezen is azonnal változtatni kell. A szakértők elmondták: sok mindent lehetne máshogyan csinálni, de a leggyorsabban teljes újraindításra van szükség.

Rékassy Balázs egészségügyi közgazdász egyetértett abban, hogy a magyaroknak azonnal változtatniuk kell a hozzáállásukon a daganatos betegségek elkerülésével kapcsolatban. Szerinte védhetetlen az, hogy a felnőtt lakosság több mint fele semmilyen szűrésre nem jár el, márpedig ez nem is az első, hanem a nulladik lépés lenne a megelőzésben.

Magyarországon még mindig 50 százalék alatt van azok aránya, akik eljárnak a szűrésekre, ez egész egyszerűen megengedhetetlenül kevés. Emellett persze kár lenne kihagyni azt is, hogy a magyarok nem nagyon foglalkoznak a saját egészségükkel, az önártalmas életmód sokkal hamarabb hoz daganatos megbetegedést, mint bárki is gondolná. Emellett nem figyelünk azokra a kockázatokra, amelyek mondjuk a családban már előfordultak: ha valamelyik családtagunknak van vagy volt daganatos betegsége, akkor eleve szükséges és sürgető lenne elmenni a szűrésekre, hogy idejében felfedezhessék a bajt - mondta lapunknak a szakértő. Hozzáfűzte, hogy persze nem kell szentté avatni az ellátórendszert sem: nagyon súlyos emberhiány van, ami természetesen az onkológiai kezelésekre is kihat.

Az ellátórendszer ezer sebből vérzik. Tudok olyan kórházról, ahol bár a szükséges onkológusszám adva van, csakhogy ez önmagában kevés: az ápolószemélyzet száma súlyosan elmarad a kényelmestől. Hiába van onkológus orvos még a jobb kórházakban is, ha nincs meg az az ápoló vagy más asszisztencia, aki az orvos keze alá dolgozik – ez pedig megengedhetetlen egy uniós országban. 

Rékassy Balázs szerint létezik pozitív példa, és nem is a tengerentúlon kell keresni. Finnország négy évtized alatt tett csodát, igaz, hogy ott is teljes újrahúzásra volt szükség, de nem kizárólag az egészségügyben.

Finnország a nyolcvanas évek végéig épp ugyanolyan rossz állapotban volt oktatási és egészségügyi szempontól, mint hazánk most. Csakhogy ott rájöttek arra, hogy addig semmilyen gazdasági fellendülés nem jöhet, míg nem invesztálnak a gyógyításba és az oktatásba. Teljesen átszervezték mindkét rendszert, ma pedig nem csak Európában, de a világon is a finnek számítanak az egyik legegészségesebb népnek. Itt is valami hasonlóra lenne szükség.

További részletek a Pénzcentrum cikkében.