Rétvári Bence: Azért dolgozunk, hogy béke legyen

A háború és a szankciók éve volt, ez minden humán területen is megnehezítette azoknak a munkáját, akik az emberek egészségéért, biztonságáért, szociális biztonságért vagy a gyerekek neveléséért dolgoznak – értékelte a 2022-es évet a Magyar Nemzetnek adott interjúban Rétvári Bence. A Belügyminisztérium miniszterhelyettesét megkérdeztük az alapellátás átalakításáról, a migrációs helyzetről és a pedagógusok béremeléséről is.

– Itt az év vége, de a Belügyminisztériumban nem állt meg az élet. Az alapellátás átalakítását viszont nem övezi akkora egyetértés, mint az orvosbérek emelését és a hálapénz kivezetését. Mit takar az ügyeleti rendszer átalakítása? Miért marad ki belőle Budapest?

– Minden döntés a betegellátás biztonságát és javítását célozza. Ezt az átalakítást a jövő évben fokozatosan hajtjuk majd végre. A parlament az erre vonatkozó törvénymódosítást elfogadta decemberben. A betegek számára egy sokkal áttekinthetőbb, egyszerűbb és biztonságosabb ügyeleti rendszert szeretnénk kiépíteni. A járásközponti rendelőkben a betegek napközben és délután elérik majd az orvosi ellátást, illetve már délutántól másnap hajnalig egy központi telefonszámot tudnak hívni majd, ami a mentőknél csöng ki. Ők alaposan kikérdezik a beteget arról, hogy pontosan mik a panaszai, milyen szintű ellátásra van szükség. Ezután ők irányítják tovább a beteget vagy küldenek hozzá mentőt, ha arra van szükség. Ezáltal professzionálisabb ellátást lehet kialakítani. A mentők egy régóta bejáratott betegirányítási rendszert használnak, ami nagyon pontosan működik, ezt most kiterjesztjük a délutáni, esti ügyeleti ellátásra is. Az első lépésben ezt az új rendszert Hajdú-Bihar megyében próbáltuk ki, a többi megyében fokozatosan haladunk az átállással. Budapest a települési adottságai miatt is más helyzetben van. Elég arra gondolni, hogy a fővárosban több kórház, rendelőintézet is elérhető akár tömegközlekedéssel, míg a vidéki kistelepüléseken ez nem kivitelezhető.

– Nem számítanak arra, hogy az átalakítás nyomán érdekellentét alakul ki a mentők és háziorvosok között? 

– A beteg érdeke az elsődleges, hogy mindig legyen, akit elérjen és megkapja a helyzetnek megfelelő ellátást. Eddig az „ahány település, annyi megoldás” elve érvényesült. Volt, ahol jobban működött a rendszer, volt, ahol kevésbé. Volt, ahol a háziorvosok látták el az ügyeletet, de volt, ahol más. A háziorvosi szerződéseknek része volt az ügyelet adása, csak sok helyen aztán másképp oldották meg. Azért is kell a mentőszolgálatra építve egy új ügyeleti rendszert létrehozni, hogy mindenhol jól működjön. Az új rendszerben a háziorvosoknak nem kell éjszakai ügyeletet adniuk, a délutáni ellátás lesz a feladatuk, havonta egy-két alkalommal. Helyben, egymás között oszthatják majd be a munkát, ha ez nem sikerül, akkor pedig a kollegiális vezető dönt. Természetesen az orvosok a jövőben is kapnak külön díjazást az ügyeletért. 

– Mit jelent, hogy a magánpraxist integrálnák az állami egészségügyi ellátórendszerbe? A legtöbb háziorvos bevételkieséssel számol, azt is rebesgetik, hogy akár a praxisok fenntarthatósága is veszélybe kerül, nem beszélve a nyugdíj mellett dolgozó doktorokról, akik lehet, hogy emiatt végleg nyugdíjba mennek majd. 

– Jelenleg az önkormányzatok jelölik ki a háziorvosi praxisok határait. Amióta legutóbb kijelölték ezeket a határokat, jelentős népességmozgások történtek az országon belül. Vannak olyan helyek, ahonnan sokan elköltöztek, más településeknek növekedett a lélekszáma, tehát vannak olyan települések, ahol sokkal több lakos lett, míg más városokban kevesebben laknak, így magától értetődő, hogy az orvosok munkájára való igény is megváltozott. Ha az önkormányzat jelöli ki a határokat, az kevésbé tud ehhez a népességmozgáshoz igazodni. Ha országos rálátás mellett jelöljük ki ezeket a határokat, akkor biztosan olyan nagyságú praxisok jönnek létre, melyek ma egy orvos számára elláthatók és megfelelő bevételt is termelnek ahhoz, hogy a háziorvosnak abból versenyképes fizetése legyen. Ma már két és fél-három millió forint között alakul egy háziorvosi praxis bevétele, ebből nyilván az asszisztenst is ki kell fizetni, egyéb költségeket is ebből kell fedezni. A jelentősen lecsökkent lakosságú településeken lévő praxisok viszont nem termelnek elég bevételt ahhoz, hogy eltartsák az ott szolgálatot teljesítő háziorvost. Az átalakításnak az a célja, hogy mindenkinek legyen saját háziorvosa, minél kevesebb olyan körzet legyen, amit helyettesítéssel kell ellátni. A körzeteket egyenletessé kell tenni, nagyon leegyszerűsítve, minden település lakosának a lehető leggyorsabban legyen elérhető az ellátás, az orvosi konzultáció lehetősége. Jelenleg többszörös, három-négyszeres különbség is előfordul a háziorvosi praxisok között, azon dolgozunk, hogy a jövőben ez sokkal arányosabb legyen, hiszen ez szolgálja a betegek, a gyógyulás, sőt az orvosok érdekeit is.

Továbbiak a teljes cikkben