• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rétvári Bence szerint eleve volt mentőbeállója a járványkórháznak

Lapszemle 2024.03.04 Forrás: atlatszo.hu
Rétvári Bence szerint eleve volt mentőbeállója a járványkórháznak

„A mobil járványkórház természetesen kezdettől fogva rendelkezett kiépített, fedett mentőbeállóval a főbejárat felől, külön aszfaltozott bekötő úttal.”

Pár hete az Országos Kórházi Főigazgatóságtól kapott információ lapján az átlátszó.hu megírta, hogy az 5 milliárd forint közpénzből épített kiskunhalasi járványkórházhoz csak az átadása után 8 hónnap kezdtek mentőbeállót építeni. A cikk nyomán Vadai Ágnes parlamenti képviselő (DK) megkérdezte a Belügyminisztériumot, hogy ki a felelős ezért.

Az OKFŐ a mentőbeálló – 8 hónappal az 5 milliárdból épült kórház megnyitása utáni – építését azzal magyarázta, hogy „a mentőbeálló egy tervezési hiba miatt nem szerepelt az elsődleges kivitelezés során, azonban a felhasználás szempontjából meghatározó időszakra a kivitelezése megtörtént. A folyamat a kórház működésében fennakadást nem okozott”. Azt is írták, hogy „minden olyan OKFŐ fenntartású intézményben található mentőbeálló, ahol a gyógyító munka ezt szükségessé teszi.”

Vadai Ágnes (DK) országgyűlési képviselő írásban kérdezte meg az egészségügyet is irányító Pintér Sándor belügyminisztertől, hogy ki ezért a felelős.

Vadainak a Belügyminisztérium államtitkára, Rétvári Bence államtitkár az OKFŐ-t megcáfolva azt írta róla, hogy „A mobil járványkórház természetesen kezdettől fogva rendelkezett kiépített, fedett mentőbeállóval a főbejárat felől, külön aszfaltozott bekötő úttal.”

Az államtitkár szerint „A mobil járványkórház működésének megkezdését követően, a betegek érkezésével, a férőhelyek feltöltése során a betegfelvétel gyorsítása, a betegellátás koronavírus járványhoz igazodó egyszerűsítése érdekében szükségessé vált a kezdetben kialakított eljárásrend és térbeli kialakítás új járványügyi feltételekhez való igazítása. Ennek részeként született meg az a szakmai döntés, hogy az épülettömb másik részén is nyitnak egy új, második betegbejárót, illetve ehhez igazodóan kialakításra került egy új, második mentőbeálló, a korábbi murvával fedett parkolórész felől.

Az új mentőbeálló elkészültéig a betegek szállítása az új, még fedetlen bejárat felől rövid, átmeneti ideig zajlott, azonban a betegek a mentőegységek és a kórházi szakszemélyzet magas szintű feladatellátásának köszönhetően ebben az időszakban is várakozás nélkül bekerültek a mentőből az épületbe. Az új mentőbeálló építése szintén gyors ütemben megtörtént, a kivitelezés folyamata nem okozott fennakadást a betegellátásban.”

Vagyis az OKFŐ szerint tervezési hiba miatt először kimaradt a mentőbeálló, a belügyi államtitkár szerint viszont a kezdetektől volt – csak később lett még egy új is.

További részletek a cikkben olvashatók