Rétvári: folytatjuk az orvosok és ápolók béremelését

Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta három hónap alatt 3090 fővel nőtt az új egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma: június elsejéig 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony jött létre az állami egészségügyi intézményeknél, 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi dolgozói egészségügyi szolgálati jogviszonnyal volt több – jelentette ki a Magyar Hírlapnak Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára.

...

- Sokat támadott rendszer az egészségügy, amelynek reformjához éppen a járvány alatt kezdtek hozzá. Nem volt ez veszélyes döntés? Vagy részben a „járványok korára” való felkészülés sürgette a törvényt a könnyebb vezényelhetőség miatt?

– Le a kalappal a magyar kórházak előtt! Sokan legyintettek rájuk, hogy nem is működőképesek, mégis nálunk gazdagabb országokban összeomlott a kórházi ellátás, parkolókban meg vonatokon kezeltek betegeket, ehhez képest hazánkban minden betegnek jutott ágy, gyógyszer és személyzet.

Ez most utólag szinte természetesnek tűnik, de ha kitekintünk kicsit, nem Keletre, hanem Nyugatra, akkor láthatjuk, hogy egyáltalán nem volt természetes, hogy ez így legyen. Nagyon fontos eredmény, hogy a magyar egészségügyet legjobban torzító tényezőt, a hálapénzt sikerült kiiktatni, miután hetven éve cipelte magával az egészségügy. És valóban a népvándorlások és járványok korszaka következik, az egészségügyet is fel kell készíteni az esetleges újabb járványhelyzetekre. Reformra nem készülünk, de januártól folytatjuk az orvosok és ápolók béremelését.

– Hányan távoztak végül a szolgálati jogviszony elleni tiltakozásul?

– Az orvosbéreket két-két és félszeresére emeljük, január elsejétől harminc százalékkal emelkedik az ápolók bére, és január elsejétől tovább nő az orvosok bére. A baloldal riogatásait ismét az élet cáfolta. Március elseje, az új szolgálati jogviszony hatályba lépése óta három hónap alatt 3090-nel nőtt az egészségügyi szolgálati jogviszonyok száma.

Június elsején 1016-tal több orvosi szolgálati jogviszony állt fenn az állami egészségügyi intézményeknél, 1434 ápolói és 640 egyéb egészségügyi jogviszonnyal volt több. 

...

– Tény, hogy a járvány alatt az egészségügy nem omlott össze, mint más országokban, az elhunytakkal kapcsolatban viszont a baloldal számháborút kezdett. Milyen képet mutat a többlethalálozás az eddigi adatok alapján?

– Az utolsó járványmentes évhez, 2019-hez tudunk hasonlítani, és a teljes 2020-as évet tekintve a tizenegyedik legalacsonyabb többlethalálozási aránnyal a középmezőnyben vagyunk. Az idei évről majd az év végén lesznek összehasonlítható többlethalálozási adatok, de az eddigi információk alapján a visegrádi országok közül nálunk legkedvezőbbek a számok, és a közép-európai országok közül körülbelül ugyanannyi van előttünk, mint mögöttünk.

Vannak azonban országok, amelyek hetekig nem szolgáltatnak adatokat, ezért később lehet csak a teljes időszakot összehasonlítani. Viszont oltásokban egyértelműen gyorsabbak voltunk, mint szinte bárki Európában, hamarabb értük el a huszonöt százalékos, ötvenszázalékos beoltottságot, vagyis kevesebb ideig fertőzött a koronavírus, tehát kevesebb ember betegedett meg, és kevesebb hunyt el, mintha euró­pai tempóban haladt volna az oltás menete, és az élet is hamarabb tudott újraindulni.

További részletek a cikkben.