• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Riadókészültségbe helyezik az agyat a dühös hangok

Lapszemle 2018.12.12 Forrás: kemma.hu
Riadókészültségbe helyezik az agyat a dühös hangok

A dühös hangokat hosszabban elemzi az agy, hogy a lehetséges veszélyt felbecsülje, és annak megfelelően reagáljon.

A dühös hangokat gyorsabban felismeri az agy, mint a vidám vagy semleges intonációt, és hosszabb ideig figyeli. A témában a Genfi Egyetem tudósai végeztek kutatásokat, eredményeiket a Social, Cognitive and Affective Neuroscience című tudományos lapban mutatták be - írja a kemma.hu.

A látás és hallás teszi lehetővé, hogy észleljük a veszélyeket, de csak a hallás ad 360 fokos tájékozódási képességet ilyen szituációkban. „Ezért érdekelt minket, milyen gyorsan reagál a figyelmünk a hangokban jelentkező különböző intonációkra, és hogyan jár el az agyunk a potenciálisan veszélyes szituációkban” – mondta Nicolas Burra, a Genfi Egyetem kutatója.

A szakértők 22, rövid hangot rögzítő feltételt alkalmaztak: a hangok dühös, vidám vagy semleges intonációjúak voltak. A résztvevő 35 önkéntesnek mindig két hang kombinációját játszották le: két semleges, egy semleges és egy dühős, vagy egy semleges és egy vidám hangét. Amikor a résztvevők egy vidám vagy egy dühös hangot hallottak, meg kellett nyomjanak egy gombot. Eközben agyi aktivitásukat elektroenkefalogram (EEG) segítségével rögzítették.

A műszer eredményeiből a kutatók azt tudták leolvasni, hogy az agy erősebben reagál a dühös hangra, mint az öröm hangjaira vagy a semleges intonációra, ráadásul hosszabb ideig fókuszál rájuk. A kutatást vezető Leonardo Ceravolo ezt azzal magyarázza, hogy az agy ezeket a hangokat hosszabban elemzi, hogy a lehetséges veszélyt felbecsülje, és annak megfelelően reagáljon.

További részletek a cikkben.