• nátha
    • Itt az ősz, már támadnak a vírusok

      Itt az ősz, már támadnak a vírusok

    • A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

      A gyakori fülbetegségektől is megóvhat  a helyes orrfújás

    • Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

      Honnan ismerhetjük fel a nátha szövődményét?

  • melanóma
    • Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

      Itt az éves anyajegyszűrés ideje!

    • Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

      Esztétikai probléma, vagy rákmegelőző állapot?

    • Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

      Nagykanizsán több százan vettek részt a melanóma-vizsgálaton

  • egynapos sebészet
    • Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

      Lassan elkészül az orosházi kórház egynapos sebészeti részlege

    • Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

      Több műtétet vállalnának az egynapos sebészetek

    • Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

      Egynapos sebészet: felmérés és tanulságok

Robot az agyban és aki mögötte van

Lapszemle 2018.06.11 Forrás: Magyar Idők Szerző:
Robot az agyban és aki mögötte van

 Ötven éve az is nehezen tűnt hihetőnek, hogy robotok ültessenek elektródákat az agyunkba. Ma már ez a valóság.

A Parkinson-kór tüneteit enyhítő elektródákat ültettek be április 20-án egy beteg agyába a Rosa nevű idegsebészeti robot segítségével az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben. A beavatkozást Erőss Loránd főorvos, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet Funkcionális Idegsebészeti Osztályának vezetője és munkacsoportja végezte. Az egyetemi docenst pályájáról, a fejátültetésről és a gyógyítás élményéről is kérdezte a Magyar Idők.

Kinek a fejéből pattant ki, hogy ennek az országnak szüksége van a világszínvonalú Rosa robotra?

– Az enyémből, de az, hogy végül idekerült, nem csak rajtam múlt. Partnerünkkel tudtuk, mire vállalkozunk, munkacsoportom készen állt a régióban egyedülálló eszköz klinikai használatára és akár további fejlesztésére. Nyitottak vagyunk az újra, nem azt nézzük, hogy miért ne csináljunk valamit, hanem, hogy miként valósítsuk azt meg.

Egyedülálló, hiszen a környező országok egyikében sincs ilyen berendezés. Esetleg külföldieket is műtenek a robottal?

– Ausztriának nincs, Belgiumnak, Svájcnak és Szaúd-Arábiának csak egy-egy ilyen készüléke van. Kölntől keletre csak Moszkvában tudok ilyen készülékről. A külföldi betegellátás lehetősége adott az intézetben.

Pályája kezdete óta mennyit változott az agysebészet?

– Akkor a mikrosebészet élte fénykorát. A 2000-es évek elejétől az volt a szakmánk célja, hogy minél kisebb nyílást ejtsünk a beteg fején. Bevezettük a koponyabázis-műtéteknél endoszkóp használatát, hogy minél kevésbé terheljük a beteget, hiszen minél nagyobb a seb, annál hosszabb a gyógyulás, annál több szövődmény alakulhat ki. Újdonság volt az éren belüli műtéti eljárások megjelenése, amikor az agyi vérzésforrást az éren belüli eszközökkel számolták fel. Az agyi erek elzáródását sem az ér megnyitásával szüntetik meg sok esetben, hanem az érbe juttatott ballonokkal tágítják azt eredeti méretére, vagy stentet (hálószerű anyag) ültetnek be. Az agyi érműtétek 70-80 százalékát ilyen módszerekkel végzik, mindössze 20-30 százalékát klasszikus úton. Az agyba ültetett elektródák, neuropacemakerek is sokkal tartósabbak a korábbiaknál, kevesebb a meghibásodás, ráadásul különböző irányokba is tudunk hatást kifejteni. Ez azt jelenti, hogy szelektívebben stimulálható az agy. Az elektródák működését szabályozó neuropacemakerek telepei sem egy-két, hanem akár 10-25 évig működhetnek. Szédületesen fejlődik a szakterület. A teljes interjú elolvasható itt

Legolvasottabb cikkeink