Értelemszerűen a szegényebb régiókban magasabb a szakorvoshiány, de van már olyan hely, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma.
Tavaly 979 orvos és fogorvos kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavégzéshez. Az orvosok migrációja kapcsán kérdezte a HRportál.hu a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnökét, Dr. Dénes Tamást, aki beszélt az egészségügyi dolgozók béremeléséről és a hálapénz kérdésköréről is. Mint elmondta, van olyan régió Magyarországon, ahol a nőgyógyászat is hiányszakma, de még a nagy központoknak sincs mindig megfelelő számú altatóorvosuk.
- Nagyságrendileg hány orvostanhallgató végez egy évben, és ebből mennyien kezdenek el itthon dolgozni?
Körülbelül ezer magyar tagozaton tanuló orvostanhallgató végez évente. Legjobb tudomásom szerint közel a 70%-uk belép a magyar szakképzésbe. Elmondható, hogy ez az arány folyamatos növekedést mutat 2010 óta.
- Átlagosan mekkora béremelésre lenne szükség, hogy tovább csökkenjen a magyar orvosok migrációja?
Ezt nehéz megmondani, de az biztos, hogy folytatni kell a bérrendezést, mert nemcsak a V4-es országok hagytak le minket, hanem Romániában is magasabb bért visznek haza a kollégák. Pl.: Romániában egy szakorvos ügyeletekkel közel 1.000000 nettó forintot visz haza (itthon 3-4 ügyelettel egy két szakvizsgás szakorvos kb. 400-500 000 nettó ft-ot kap kézhez), míg egy teljesen kezdő kicsivel több mint 200.000 forintot. A rezidenseknek van lehetőségük 100 ezer, illetve hiányszakmák tekintetében 150 ezer forint ösztöndíjat igényelni, amennyiben vállalják, hogy nem fogadnak el hálapénzt és itthon dolgoznak legalább annyi ideig, amennyi ideig az ösztöndíjat kapták.
- A béremelésen kívül milyen további lépésekre lenne szükség, hogy kevesebb orvos, rezidens és fogorvos menjen külföldre dolgozni?
Véleményem szerint az egészségügyben dolgozók bérrendezése és a hálapénzrendszer megszüntetése, tiltása az elsők között kell hogy legyen. Ha ezt a két lépést nem meri meglépni a kormány, akkor a lényeget nem változtatjuk meg a rendszerben: a perverz motivációkat és a rossz irányba ható érdekeltségeket. Jelenleg a rendszer úgy van beállítva és működtetve, hogy az orvosokat arra kényszeríti, hogy a megélhetésüket a hálapénzre és egyéb jövedelemforrásra építsék, ami gátol minden olyan reformot, ami a struktúra változtatásával is járna. Az orvosok ragaszkodnak a helyhez, ahol dolgoznak, mert ott építették ki egzisztenciájukat, ott ismerik őket a hálapénzes beteg, ott köttettek meg az alkuk a kórházigazgatókkal, akik bizonyos dolgokat elnéznek, csak hogy megtartsák a működőképesség látszatát. Egy ilyen rendszerben egy betegbiztonságra és hatékonyságra törekvő átalakítás, centralizálás halálra van ítélve, mert egy 300.000 forintos szakorvosi alapbérért senki sem hajlandó megmozdulni, de az egyéb reformtörekvésekre is csak legyint, és azt mondja magában, hogy ez csak tiszavirág életű kezdeményezés, csak ki kell várni, míg új államtitkár vagy miniszter lesz és akkor úgyis más szelek fújnak majd. A teljes interjú itt olvasható