Romló egészségügy, malária, tüdőbajok: ezt hozza a klímaváltozás

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) összefoglaló jelentése szerint a klímaváltozás egy szinte már mindannyiunkat veszélyeztető és növekvő egészségügyi kockázat – olvasható a Másfélfok legfrissebb kutatásában, amelyet a telex idéz.

Megállapításaik szerint a hőhullámok jelentik a legnagyobb veszélyt: 2000 és 2019 között évente közel 500 ezren haltak meg az extrém meleg miatt (különösen a 65 év felettiek esetében drámai, 68 százalékos a növekedés az elmúlt években).

Csak 2021-ben 470 milliárd munkaóra veszett el, ami a becslések szerint 669 milliárd USD bevételkiesést okozott. Ebből az összegből az USA-ban kb. 40 millió napelem telepítését lehetett volna fedezni.

A probléma jóformán az összes lakott területet érinti: az elmúlt évtizedben a világ népességének fele átélt legalább egy rekord hőmérsékleti maximumot. 2003-ban és 2010-ben Oroszország, 2019-ben és 2020-ban Ausztrália, 2021-ben Észak-Amerika, 2022-ben Kína és Európa szenvedte el elsősorban a hőség okozta megterhelést.

A légszennyezettség is évente több millió korai halálozásért felel, ez az egyik vezető egészségügyi gond minden országban. Az EU-ban ugyan csökkenés tapasztalható a légszennyezés miatt bekövetkező korai halálesetek számában, de továbbra is jelentős kockázat maradt.

Magyarország a 100 ezer lakosra vetített értéket vizsgálva, az ózonnak tulajdonított légúti megbetegedésből fakadó kórházi felvételek számát tekintve a legalább 65 évesek körében a kilencedik helyet foglalja el hazánk 23 európai ország között. A 25 évnél idősebb, 100 ezer főre jutó, PM2.5-nek tulajdonítható krónikus tüdőbetegséggel élőket tekintve a negyedik helyet foglalja el a 30 európai országot tartalmazó listában.

Egyes szennyezőanyagok ráadásul a klímát is befolyásolják – pl. az ózon melegítő hatású, a PM-ek viszont hűtő/fűtő hatást is kifejthetnek –, így a probléma összefüggést mutat az éghajlatváltozással. A hatás pedig oda-vissza működik, hiszen például az aszály és hőség együttes előfordulásának növekvő valószínűsége miatt több vegetációtűz (amely üvegházgáz-kibocsátással is jár) vagy porvihar alakulhat ki, vagy a vegetációs időszak hosszabbá válásának következtében eltolódhat az allergiaszezon.

A WHO szerint Európában az allergiások száma 25-ről 50 százalékra is megnövekedhet 2050-re.

További részletek a cikkben.