Roska Botond: 2050-re az emberiség kétharmada rövidlátó lesz

Roska Botond neurobiológus volt Veiszer Alinda e heti vendége (a teljes interjút itt nézheti meg némi támogatásért). Roska neve akkor kapott nagyobb figyelmet a közelmúltban, amikor tagja volt annak a kutatócsapatnak, ami segített egy vak francia férfinak részlegesen visszaállítani a látását. A kutató – aki a Bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) magyar igazgatója – korábban a Telexszel is részletekbe menően beszélgetett arról, hogy az algákban termelődő, fényérzékeny fehérjék segítségével véghez vitt áttörés húsz év munkáját koronázta meg - ismerteti most a lap a friss interjút.

Roska szerint 2050-re a legtöbb vakságot a rövidlátás fogja okozni, és az emberek kétharmada rövidlátó lesz, és ennek „nagyon kemény következménye lesz”. A kutató szerint hat dioptriás rövidlátás felett nő az esélye a szem betegségeinek. A legnagyobb probléma Ázsiában van, ahol jelenleg a rövidlátás aránya 95 százalék, a hatvan évvel ezelőtti 20 százalékhoz képest. Az IOB-ben most ezen van a hangsúly, hogy próbálják megérteni és megállítani a rövidlátás okozta betegségeket. Tudják, hogy létezik megoldás, de nem tudják, mikor találják meg.

Roska szerint a jövő arra tart, hogy olyan dilemmákat kell majd az embereknek meghozni, hogy autót vegyenek, vagy például a hallásukat hozzák vissza.

A tudós elmondja aztán, hogy azért tartott ki annyira a kutatása mellett, mert „úgy született, hogy nem nagyon hallgat másokra”. Roska szerint a tudomány napról napra téved, és csak azok tudnak előre lépni, akiket nem az érdekel, hogy mit mond a másik tudós, hanem hogy az adat mit mond. Ehhez pedig még érdemes valamilyen módon önfejűnek is lenni, és nem árt, ha valakiben van egy „paranoid lelkesedés” is.