• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rossz helyen spórolt Orbán-kormány, saját magán kellett volna

Lapszemle 2024.12.31 Forrás: nepszava.hu
Rossz helyen spórolt Orbán-kormány, saját magán kellett volna

A közép-kelet-európai országok kivétel nélkül alacsonyabb állami kiadási rátával rendelkeznek, mint a magyar.

Az Orbán-kormány 2010-hez képest jelentősen csökkentette a nyugdíjkiadásokat, de GDP-arányosan kevesebbet költ az egészségügyre és az oktatásra is. Eközben a magyar állam működése 850 milliárd forinttal többe került a régiós átlagnál - írja az éves áttekintésében a népszava.hu.

A magyar állam működési kiadásokra – kamatfizetések nélkül – hagyományosan többet költ, mint a legtöbb uniós és régiós tagállam. Ezen a területen a vizsgált 12 év alatt nem történt változás. A magyar államigazgatás magas költségei súlyos teherként nehezednek a gazdaságra: az 1-1,5 százalékpontos GDP-arányos többlet, amennyivel a magyar állam többet költ a saját működésére a régió átlagához képest, 2022-ben mintegy 850 milliárd forintot tett ki – írja Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Van még négy kis súlyú funkció, ahol szintén nem történt lényeges változás: a rendvédelem, honvédelem , a környezetvédelem, a lakhatás, valamint a közösségi létesítmények. Ezen részterületekre minden országban – egyenként – a GDP 1-4 százalékát fordítják.

Az egészségügyi kiadások 12 év alatt a GDP 0,6 százalékával csökkentek, ezen belül minden részterületen kevesebbet költ az állam, mint 2010-ben. 2022-ben az EU-országok átlagosan a GDP 4,4-9,3 százalékát fordították egészségügyre. Magyarország GDP-arányos egészségügyi kiadásai a legalacsonyabbak voltak az EU-ban (4,4 százalék), Ausztriáé a legmagasabb (9,3 százalék), amelyet Csehország követett.

A régióban Csehország költ hagyományos a legtöbbet a GDP-ből az egészségügyre, amelyet többé-kevésbé Szlovákia követ. 2006-ig a magyar kiadás nagyjából lépést tartott a szlovákkal, 2007-ben azonban a költségvetési konszolidációs kényszernek többek között ez az ágazat is áldozatául esett. 2007-18 között már lejjebb csúszott a rangsorban, de még mindig nagyjából megfelelt a lengyel szintnek, és meghaladta a románét.

A COVID járvány miatti kiugrást követően azonban 2022-re már valamennyi régiós ország alá esett vissza a magyar GDP-arányos egészségügyi kiadás. A magyarországi kórházi ellátásokra fordított kiadások az EU-lista utolsó helyén vannak, és a csökkenés már 2008-as válság idején megkezdődött. Ugyanakkor a járóbeteg-ellátásra fordított kiadások is az uniós rangsor alsó harmadában vannak, vagyis azok nem kompenzálják az alacsony kórházi ráfordításokat.

Továbbiak a teljes cikkben