• nátha
    • Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

      Kutatók vizsgálják komolyan, létezik-e férfinátha?

    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Rosszabb lesz, mint volt, a járvány nem múlik el

Lapszemle 2020.11.05 Forrás: Napi.hu
Rosszabb lesz, mint volt, a járvány nem múlik el

Nagy kérdés, hogy a nagy baj elmúltával a kormányok visszahúzódnak-e vagy megszerzett befolyásukat igyekeznek-e fenntartani.

A koronavírus-járvány rövid távú hatásait nem kell bemutatni senkinek, ám hogy hosszú távon hogyan változtatja meg a társadalmak működését, azon van mit találgatni. Csak egy látszik biztosnak: nem térhetnek vissza az emberek az életükhöz úgy, mintha mi sem történt volna, írja a Napi.hu

A koronavírus-járványnak óriási közvetlen hatása van, amit mindeni ismer, ám nem tudjuk, milyen hosszabb távú következményekkel számolhatunk - kezdi cikkét a Martin Wolf, a Financial Times publicistája. Tudjuk, hogy a világot felkészületlenül érte a járvány, hogy több mint egymillió halálos áldozatot követelt háromnegyed év alatt, és főként idősek haltak bele a koronavírus-betegségbe. Egyes országok sokkal sikeresebben kezelték a válságot, mint mások. Tudjuk, hogy recesszióba taszította a világgazdaságot és főként a fiataloknak, az alacsonyan képzetteknek, a dolgozó anyáknak és a sérülékeny kisebbségeknek okozott hátrányt.

A szociális távolságtartás, akár spontán, akár kényszer hatására részben kárt okozott bizonyos üzletágaknak, leginkább a rendezvényszervezésnek, részben lendületet adott az otthoni munkavégzésnek. 

A hosszú távú hatások közül az első attól függ, hogy lesz-e viszonylag rövid időn belül oltás a koronavírus ellen, illetve hogy ha lesz, milyen széles körben lesz elérhető. Várhatóan az optimista változat, miszerint hamar lesz vakcina és szinte korlátlanul elérhető lesz, nem fog teljesülni, így a betegség még hosszú ideig velünk marad, és a kockázata befolyásolja a döntéseinket. Például, hogy elutazzunk-e egy olyan országba, amelyben esetleg kevesebb oltást adtak be az embereknek.

A második fontos kérdés, hogy a gazdasági veszteségek mennyire lesznek tartósak. 

A járvány a kormányok gazdasági befolyását is erősítette, hiszen az egészségügyi és gazdasági válságkezelés végül is az ő dolguk. Ezért nagy kérdés, hogy a nagy baj elmúltával visszahúzódnak-e vagy megszerzett befolyásukat igyekeznek-e fenntartani. A jegybankok kelletlenül vettek részt a gazdaságélénkítésben, mert a kiáramló pénz az infláció megugrásának veszélyével jár, amit csak megszorító gazdasági intézkedésekkel, adó- és kamatemeléssel lehet megfékezni.