Ruandában csodát tettek az egészségüggyel

Az eldugott falvakban mobiltelefonon keresztül diagnosztizálják a betegeket, a radiológusok telemedicinát használnak a bonyolultabb esetek megvitatására, orvosi drónok szállítják a vért a kórházakba, és a központi elektronikus egészségügyi nyilvántartás rendszere biztosítja, hogy minden egészségügyi adatot megfelelően eltároljanak. Mindez nem Hollandiában vagy Kanadában, hanem Kelet-Afrikában, Ruandában történik. De hogyan épült fel az afrofuturisztikus egészségügy? - teszi fel a kérdést a qubit.hu.

Népirtástól a digitális egészségügyig

A 25 évvel ezelőtt lezajlott, brutális népirtás után Ruandának gyakorlatilag a nulláról kellett újraépítenie az egész országot, beleértve egészségügyi rendszerét. Kigali a kilencvenes évektől kezdve fokozatosan növelte az egészségügyi ellátásra fordított kiadásokat: míg 2006-ban ez a GDP 7 százalékát, 2010-ben már 13 százalékát költötték rá, és ebből az összegből számos reformot finanszíroztak. Az egyik legfontosabb lépésként például 2008-ban bevezették a kölcsönös, állami és közösségi alapon finanszírozott egészségbiztosítási rendszert, amely tíz évvel később már a lakosság 92 százalékának szavatolta az ellátáshoz való hozzáférést – évi két dollárért.

A világ egyik legszegényebb, bár gazdaságilag rohamosan fejlődő és manapság afrikai Szingapúrként emlegetett országában ez továbbra sem jelent kaviáros kórházi kosztot, a helyi egészségügyi központok azonban rendelkeznek az összes, a WHO által lényegesként feltüntetett gyógyszerrel, vér- és vizeletteszteket végző laborokkal, és az összes gyakran előforduló betegséget kezelik a tüdőgyulladástól a malárián és az alultápláltságon át az elfertőződött sebekig. 

A népirtás utáni húsz évben több mint megduplázódott a várható élettartam, 2016-os adatok szerint 67,1 év, míg a szubszaharai Afrika átlaga 60,4 év volt ugyanabban az évben. Az egy nőre jutó születések száma az 1990-es 7,18-ról 2016-ra 3,88-ra csökkent. Az alábbi ábra pedig azt mutatja, hogy Ruandában 1998 óta jelentősen csökken a csecsemőhalandóság, jobban, mint a hasonló geopolitikai helyzetű országokban.

Afrika szívében ez önmagában óriási fejlődésnek számít, Ruanda azonban ennél sokkal tovább ment, kezdve azzal, hogy egészségügyi politikájának részévé tette a digitális technológiák használatát. Dr. Zuberi Muvunyi, a ruandai egészségügyi minisztérium egyik főigazgatója a The Medical Futurist kérdésére elmondta, hogy a kormány évek óta kiemelten támogatja az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztését, és ennek egyik pillére az okos egészségügy.

A digitális köztársaság gerince: szélessáv és okostelefon

Az észt digitális köztársasághoz hasonlóan Ruanda ugyancsak arra törekszik, hogy a lehető legtöbb területen digitalizálja az országot. A Magyarországnál háromszor kisebb területű, de 12 milliós lakosságú, zéró természeti erőforrással bíró, a gazdasági ranglistákon a sereghajtók között kullogó állam a digitalizáció hajnalán felismerte, hogy Észtországhoz hasonlóan számára is a szolgáltatási szektor, ezen belül is az ICT-ágazat jelentheti a kiutat a szegénységből.

Kigali több százmillió dollárt invesztált a szélessávú optikai hálózati infrastruktúra kiépítésébe a mintegy 26 ezer négyzetkilométernyi országban. Zuberi szerint a hálózat mára szinte teljes egészében lefedi az országot, és bárhová megyünk Ruandában, 90 százalék bizonyossággal 4G hálózati lefedettséget is jelezni fog a telefon.

További részletek a weboldalon