A hazai tendenciát kérdésessé teszi, hogy nincs adatunk arról, hogy a lélegeztetőgépen lévők és a halottak között hányan voltak beoltva.
A következő hetekben tehát tovább emelkedik a fertőzöttek száma, igazából pedig októberben gyorsul fel. Addig felszálló, de nem meredeken emelkedő fázis lesz a jellemző. A nyirkos, idő beköszöntével az egyéb légzőszervi fertőzések száma is növekszik, tehát a klasszikus náthával is egyre többen küzdenek majd. A háziorvosoknak nem lesz könnyű dolguk, hiszen nekik kell eldönteniük, hogy egy-egy betegük covidos, náthás, influenzás vagy allergiás. Csupán a tünetek alapján ugyanis ezeknek a betegségeknek a megkülönböztetése igencsak nehéz. Ezért nagy valószínűséggel tesztet javasol majd az orvos. Remélem, hogy minél nagyobb számban, mert jó lenne, ha kiderülne, hogy a légzőszervi fertőző betegségeknek hány százalékát okozza koronavírus, és hány százalékát valamilyen más kórokozó - mondta a boon.hu-nak Rusvai Miklós víruskutató egyetemi tanár.
Remélhetjük azt is, hogy az egészségügyön nem lesz akkora terhelés, mint tavaly ősszel volt. Azonban egyelőre csak más országok adataira tudunk támaszkodni. A legtöbb államban ez volt a séma, ezt a mintázatot követte a koronavírus friss hulláma. A hazai tendenciát kérdésessé teszi, hogy nincs adatunk arról, hogy a lélegeztetőgépen lévők és a halottak között hányan voltak beoltva. Pedig nagyon jó lenne, ha ez is nyilvános adat lenne, mert igen erős érv lehetne a vakcina felvétele mellett. Tudjuk, hogy hazánkban is megtorpant a védettség megszerzésének hajlandósága. Ha kiderülne, hogy úgy, mint más országokban, nálunk is elsősorban az oltatlanok kerülnek gépre és halnak meg, az újabb lendületet adna az oltás felvételének – hívta fel a figyelmet Rusvai Miklós. Továbbiak a cikkben