Sápot szed az állam a közös beszerzésért

Korán örültek azok a kórházigazgatók, akik csak a spórolási lehetőséget látták a gázvásárlással kezdődő központi közbeszerzésekben.  A tárca képviselői már alá is írattak velük egy nyilatkozatot, amely szerint a központosított közbeszerzésből fakadó megtakarításért cserébe 150-200 millió forintot kell összeadniuk az úgynevezett ágazati kézikasszába. Az így létrejövő vis maior alapból fedeznék a nem várt kórházi kiadásokat. Sőt a megállapodásban a kórházi vezetőknek nyilatkozniuk kellett arról is, hogy a befizetendő összeg fedezete már rendelkezésre áll - írja a Népszabadság.

Névvel – a kórházigazgatói állások éppen most zajló pályáztatása miatt – senki sem akart nyilatkozni, de a Népszabadságnak többen is kifogásolták, hogy a jutalékot ugyanabból a gyógyításra szánt OEP-finanszírozásból kell fizetniük, amely már most is kevés az ellátásokra. Szerintük elfogadhatatlan Szócska Miklós egészségügyi államtitkár érvelése, hogy a visszaadott százalékokból hozzák létre a vis maior alapot, melyből a váratlan, sürgős kiadásokat – például egy csőtörés vagy egy beázás miatt keletkezett károk azonnali javítását – rendeznék.

A kórházaktól sápot szedő közbeszerző céget eredetileg a fővárosi önkormányzat 400 milliós alaptőkével alapította, s az most mindenestül átkerült a GYEMSZI-hez. Annak idején a főváros is azért hozta létre a céget, hogy a lehető legolcsóbban vásároljon egészségügyi intézményeinek földgázt, gyógyszert stb.

Hazaküldték a betegeket
Egyes főigazgatók ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a cég által lebonyolított gyógyszertender is „meglehetősen érdekesre" sikerült. A tendernyertes három nagy cég ugyanis nem azon az áron adta az orvosságok egy részét, mint ahogy a szerződésben rögzítették, hanem több készítményért is többet kérnek a kórházaktól. A tender lebonyolításáért viszont az érintett kórházaknak akkor három ezreléket kellett a részvénytársaságnak leróniuk.

A főigazgatók rendre megjárják a központosított közbeszerzéssel. Legutóbb az Országos Egészségbiztosítási Pénztár központi gyógyszerbeszerzése miatt március végén több kórházban is félbe kellett szakítani daganatos nők kezelését. A megkötött szerződésben ugyanis negyedéves kereteket állapítanak meg, s ha a tervezettnél több nő kezelésére van szükség, és emiatt elfogy a citosztatikum, mint ahogy márciusban meg is történt, a gyártó nem szállít, mert attól fél, hogy a többletet nem fizeti ki neki a biztosító.

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) soron kívül intézkedett annak érdekében, hogy ne legyen probléma a daganatos betegek kórházi gyógyszerellátásában - közölte a biztosító a fentiekre reagálva az MTI megkeresésére. Az OEP kifejtette: előbb egy tavaly év végi miniszteri rendelet nyomán 18 hatóanyaggal bővült a tételes elszámolás alá eső hatóanyagok körét. Ezután az OEP két lépésben február elsejével az úgynevezett biológiai terápiás készítményekkel, majd március elsejével kilenc további hatóanyaggal növelte az e körbe tartozó hatóanyagok listáját. "Ennek megfelelően márciustól már 24 különböző hatóanyagot biztosít természetben az OEP az elszámolásra jogosult kórházak, illetve az érintett betegek számára" - tették hozzá.

Mint írták, az eljárás során a tételes elszámolású gyógyszerek beszerzett mennyiségéről a megelőző időszak felhasználási adatainak, trendjének, továbbá a betegforgalmi adatok, a finanszírozott gyógyító eljárások alternatíváinak figyelembevételével döntenek. Az egyes kórházaknak biztosított gyógyszermennyiséget szintén a korábbi időszak betegellátási adatai alapján határozta meg az OEP, de "az orvosszakmailag indokolt esetleges többletigények kielégítése érdekében" tartalékkeret elkülönítéséről is intézkedtek.

A kórházak számára így meghatározott, negyedévekre bontott keretek alakulását az egészségbiztosító folyamatosan ellenőrzi, részben az egészségügyi intézményektől, részben a gyógyszert szállító nagykereskedőktől kapott információk alapján - tették hozzá.

Az OEP a konkrét eset kapcsán megjegyezte, hogy a beérkezett adatok egy korábban befogadott, emlődaganat és egy, alig egy hónapja e speciális finanszírozási körbe bekerült, vastagbéldaganat kezelésére szolgáló készítmény esetében "jelentős, az intézményi keretszámokat meghaladó betegszám-emelkedést mutattak". Az OEP szerint bár az esetszám emelkedése a korábbi időszak adatai alapján kevéssé indokolható, az egészségbiztosító soron kívül intézkedett annak érdekében, hogy korábban meghatározott kvótákon felül is biztosított legyen a gyógyszerellátás a kórházak és így a betegek számára.