• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

Schmitt marad – csak együtt mennek?

Lapszemle Forrás: Népszava

Becsületes, ha úgy tetszik férfimunka volt – állította a köztévében Schmitt Pál kisdoktorijáról, annak védéséről.

A sértett kamaszként a köztévének nyilatkozó államfő nem mond le, az interjúban pedig nagyon sokszor nem mondott igazat. Schmitt kifogásolta a Semmelweis Egyetem döntéshozatalát, mondván: őt meg se kérdezték. Mindezek alapján úgy tűnik, nem kapta meg az engedélyt a távozásra Orbán Viktor kormányfőtől. Egyelőre - olvasható a Népszava online oldalán.

„Nincs összefüggés véleményem szerint, bár sokan így értelmezik" – fogalmazott a lemondását érintő egyetlen kérdésre a köztévében Schmitt Pál. Az így még mindig államfő ehelyett a „tisztességén" esett csorbáról, „a legjobb tudása" szerint megírt kisdoktori értekezéséről beszélt, szerinte ugyanis az „becsületes férfimunka" volt. A diplomájától csütörtökön megfosztott Schmittnek nem esett jól, hogy a Semmelweis Egyetem (SE) szenátusa úgy hozta meg határozatát, hogy őt megkérdezte, meghallgatta volna. Schmitt ugyanis közölte: eközben ő Magyarország érdekeit képviselte, a nukleáris biztonságról tárgyalt. Többször hangsúlyozta, hogy a lelkiismerete tiszta, a dolgozatot becsületesen készítette, mert feltüntette forrásait, méghozzá a bolgár Georgijevet első helyen.

Bár Obersovszky Péter riporter a képek tanúsága szerint birtokában volt a megfelelő dokumentumoknak, egyetlen egyszer sem kérdezett rá arra, hogy miért állapíthatta meg az egyetemi tényfeltáró bizottság a forrásmegjelölés nélküli szövegátvételt, amelynek tilalma a legalapvetőbb tudományos kritérium, vagy miért igazolták a hvg.hu állításait arról, hogy nemcsak az idézett szövegek azonosíthatatlanok. Schmitt ugyanis egyáltalán nem használt idézőjelet, sőt, egyetlen forrását sem jelölte pontosan, így az irodalomlistában szereplő művek fellelhetetlenek voltak. Ehelyett a közszolgálati média riportere felolvasta az akkori doktori szabályzat - állításával szemben lapunkban többször is, pontosan idézett mondatát: „a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés vagy a társadalom számára hasznos, új és a gyakorlatban hasznosított alkotás benyújtása".

Obersovszky ezt követően úgy vélte: Schmitt biztosan a második-féle dolgozatot írta, az államfő pedig helyeselt. „Nem mondom, hogy új értéket állítottam elő, de a társadalom számára hasznos volt" – fogalmazott a teljes egészében másolt dolgozatról.

Schmitt ismét előhúzta a témavezetőt (előopponenst) és az opponenseket hibáztató magyarázatot, mondván: „nem figyelmeztették", noha őket „a legkevésbé se akarja bántani". Egyébként is suma cum laude minősítést kapott – ismételgette.

A kevesebb mint negyedórás interjú mélypontja az volt, amikor a SE döntésére reagálva közölte: „ha elveszik, elveszik, lelkük rajta. Én magamtól is visszaadtam volna, ha kell". – Hozzátette: sosem kérkedett doktori címével. Kiemelte: „van bennem kitartás és 70 évesen bebizonyítom, hogy képes vagyok a mai kritériumoknak megfelelő doktori, PhD-dolgozatot írni." Obersovszky, miért nem pereli be a vádaskodókat kérdésére kijelentette: „Schmitt Pálként és köztársasági elnökként" is kiáll igazáért, de nem perel, mert – miután államfőként nem perelhető – az nem volna tisztességes.

A szokásos rádióinterjú után délelőtt Orbánnál „titkos tanácskozás" zajlott, s állítólag a köztársasági elnök ügye már ezen a miniszterelnöki kabinetülésen el is dőlt. Fideszes források több médiumnak is megerősítették, párton belül vita alakult ki arról, hogy mi a teendő, és ráéghet-e a Fideszre az ügy. A hvg.hu szerint Orbán az utóbbi napokban több befolyásos politikust, tudóst, értelmiségit, orvost megkérdezett, és folyamatosan alakult a véleménye, ezért fogalmazott végig óvatosan és semmitmondóan. Egy fideszes forrásból úgy értesültek: Orbán tanácsadója, Habony Árpád volt azon az állásponton, nem szabad visszalépni, harcolni kell, mert a Schmitt-ügy alapvetően az értelmiséget foglalkoztatja, nem egy olyan ügy, amelyet szélesebb rétegek értenének.

Bár erről semmiféle információ nem szivárgott ki, Schmittné Makray Katalin valamiért elindult zarándokútjára, ezzel egyidőben pedig ülősztrájkot, pontosabban sátras demonstrációt hirdetett a Sándor-palota bejáratához az LMP, több tucat aktivista vert szó szerint sátrat az államfő hivatal ajtaja előtt, s közölték azt is: addig nem mennek el, amíg le nem mond. A tüntetők tábláin – a többi között – az „Ország/Orbán szégyene", vagy az „Orbán vidd a haverod" felirat jelezte: a közvélemény szerint is a miniszterelnök utasításán múlik Schmitt maradása.