• nátha
    • A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

      A nátha ellen a mai napig nem tudunk mit tenni

    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

  • melanóma
    • Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

      Drámai mértékben nő a melanomás esetek száma

    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

  • egynapos sebészet
    • Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

      Egynapos sebészet Pakson: hamarosan újraindulhat az ellátás?

    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

SE: Kitehetjük a megtelt táblát

Lapszemle Forrás: Magyar Nemzet

A Semmelweis Egyetemen emelnék a külföldi hallgatók tandíját.

A Semmelweis Egyetem hallgatóinak harmada már ma is külföldi, de további 25-30 százalékos létszámnövelést is el tudna képzelni a rektor. Ehhez azonban oktatói és infrastrukturális bővítésekre is szükség van, a csúcsra járatott jelenlegi kapacitások mellett ugyanis egy hallgatóval sem tudnak többet felvenni. Szél Ágoston szerint a magyar felsőoktatás vezető ágazatát jelentő orvosképzés fejlesztésének egyik lehetséges iránya az egyetem környéki közkórházak részleges integrációja. A Magyar Nemzetnek adott interjújában a rektor beszélt arról is, hogy egy-egy külföldi hallgató éves szinten 10-15 ezer dollár bevételt hoz az intézménynek, de az egyetem vezetése gondolkodik a képzési térítési díjak folyamatos emelésén.

A felsőoktatási államtitkár ígérete szerint a következő pár évben 35-40 milliárdot fektetnek az orvosképzésbe, elsősorban a külföldi hallgatók idevonzása érdekében. Ön szerint hol lenne a legjobb helye ennek a pénznek? Mi szorul leginkább fejlesztésre ezen a területen?
– Szó sincs arról, hogy azért kell többletforrásokat biztosítania a kormánynak, mert az orvosképzésben valami rosszul működik, és át kell alakítani. Éppen ellenkezőleg! Arról van szó, hogy ez a magyar felsőoktatás stratégiailag kiemelkedő húzóágazata, amit pont a sikeressége miatt szeretnénk még jobban kihasználni. Az első számú célkitűzés valóban a külföldi diákok létszámának növelése, hiszen az idegen nyelvű orvosképzés gazdasági szempontból óriási jövedelemforrás, nemcsak az egyetemnek, de az egész országnak is. Ezek a hallgatók tekintélyes tandíjat fizetnek, emellett öt-hat éven át itt élnek, itt bérelnek lakást, itt költekeznek, az előnyöket nyilván nem szükséges magyarázni. Ha pedig növelni akarjuk a hallgatók létszámát, akkor értelemszerűen több oktatóra, több előadóteremre és több betegágyra van szükség.

Hány külföldi hallgatójuk van most?
– Az általános orvosi karon a hallgatók közel fele külföldi, az egész egyetemet nézve pedig 30 százalékos az arány. Idén a magyar nyelvű, államilag finanszírozott képzésekre mintegy 1800 hallgató nyert felvételt, és csaknem 650 új külföldi hallgatója lett az egyetemnek, akik öt földrész ötven különböző országából érkeztek Brazíliától Norvégián át Nagy-Britanniáig. Hatvan százalékuk angol, míg negyven százalékuk német nyelven tanul. Viszonylag sokan érkeznek a fogorvos-tudományi és a gyógyszerész-tudományi karra is, az egészségtudományi, illetve az egészségügyi közszolgálati karunkon nem olyan jelentős mértékű a jelenlétük, bár itt is szép számmal vannak külföldi vendéghallgatók.

Ónodi-Szűcs Zoltán lett Zombor Gábor utódja az egészségügyi államtitkári poszton. Milyen együttműködésre számít? Ismerik egymást személyesen?
– Személyesen még nem találkoztunk, de közös barátainktól a legjobbakat hallottam az új egészségügyi államtitkárról. Nincsenek kétségeim, együttműködésünk a hazai egészségügyi ellátás szervezésében gyümölcsöző lesz.

A teljes interjú a Magyar Nemzetben olvasható.