A biztosnak vett gyógyulás gondolata valós gyógyulási folyamatot indít el a testben.
Az amerikai Nemzeti Egészségkutató Intézet kutatói úgy definiálták az „álgyógyszeres", vagyis a placebo kezelést, hogy „előnyei inkább a beteg pozitív elvárásaiból származnak, mintsem a fiziológiai vagy gyógyszerészeti hatásból". Ez pedig a most zárult hazai felmérés szerint a megkérdezettek többségénél akár a hétköznapi terápiában is működhet, tehát elfogadható, hogy placebót írjanak fel számukra az orvosok – írja a Szabad Föld – online.
A placebo nem mindig pirula, lehet valamilyen speciális diéta, gyakorlatsor, meg sem történt sebészeti beavatkozás, bármi, ami meggyőzi a beteget arról, hogy gyógyulást eredményez. Valójában a hit és a pozitív gondolatok segítenek.
A placebo artériás szívbetegségnél, magas vérnyomásnál, migrénnél, allergiánál, ízületi fájdalomnál, szklerózis multiplexnél, Parkinson-kórnál, csontritkulásnál, továbbá a depresszió, szorongás és pánikbetegség kezelésénél is hatékonynak bizonyult.
Korábban vitatták az alkalmazását, mert valamilyen szintű megtévesztést jelenthet, illetve a káros következmények olykor felülmúlják az előnyöket. A vizsgálatban most olyanokat kérdeztek meg, akik az elmúlt fél évben valamilyen krónikus egészségügyi problémával fordultak orvoshoz, többségük elfogadta a placebók alkalmazását és mindössze 22 %-a utasította el teljesen.
A kutatásban részt vevők többsége nemcsak elfogadja a placebo kezelés ötletét, de becsüli az orvosok őszinteségét is. A kutatók eleinte azt hitték, hogy a placebo hatás csak a képzelt betegséget mulasztja el, hiszen álgyógyszer csak álbetegséget kezelhet. Később vizsgálatokkal is igazolták, hogy valóban gyógyulás ment végbe. A hit és a remény nem véletlenül gyógyít, ráadásul a biztosnak vett gyógyulás gondolata valós gyógyulási folyamatot indít el a testben – emeli ki a portál.