Selyem középút: kínai orvos vagy akupunktőr?

Ha nincs szakmai tapasztalata, két évre, ha van, akkor öt évre kaphatja meg a magyarországi működési engedélyt az, aki hagyományos kínai gyógyászattal óhajt foglalkozni – ezt a meghökkentő feltételt köti ki egy január elsejétől hatályos kormányrendelet - írta a HVG.

Míg az európai gyógyászatban bevett gyakorlat, hogy a kezdők csak megfelelő szakmai felügyelet mellett dolgozhatnak, a keleti mozgás- és masszázsterápia, az akupunktúra vagy az akupresszúra gyakorlói, úgy látszik, magyar terepen nagyobb bizalmat élveznek. „Azt hittük, a kormányrendelet figyelembe veszi a szakma javaslatait, és fontos változásokat hoz a 2015 végén megjelent miniszteri rendelethez képest. De nem így történt, a két rendelet szinte betűről betűre azonos, kivéve az önálló működéshez meg(nem)kívánt gyakorlatot" – kommentálta csalódottan Hegyi Gabriella, a Pécsi Tudományegyetemen működő Hagyományos Kínai Orvoslás Konfuciusz Intézetének szakmai vezetője, a Magyar Akupunktúraorvosok Társaságának elnöke.

Január elsejétől az Állami Egészségügyi Ellátó Központ intézi (ahogy eddig is) azok ügyét, akik szeretnének gyógyítani. A lényeg tehát nem változott: a tevékenység engedélyezéséhez elegendő a hagyományos kínai orvoslás kitanulásáról szóló hiteles távol-keleti dokumentum, valamint a magyarországi lakó vagy tartózkodási hely. A kérelem elbírálásába hatóságként bevont Egészségügyi Tudományos Tanácsnak csupán annyi a feladata, hogy a kínai követség listájával összevesse, hogy a kérelmező által benyújtott oklevelet olyan tanintézet állította-e ki, amely szerepel az akkreditáltak között.

Az sem szempont, hogy a jelölt beszél-e magyarul. A rendelet csupán azt írja elő, hogy a „szakmai nyelvismeretéről" kell a kérelemhez adatot közölni. A személyi okmányokon kívül a szakma gyakorlásához szükséges egészségügyi alkalmasságot kell igazolni. Míg a hazai akupunktúrás orvosok nem praktizálhatnak szakmai kamarai tagság nélkül, a Kínából érkezőktől ezt nem várják el.