Semmelweis Ignác nem hagyná szó nélkül a kórházi fertőzéseket

A hálapénz kivezetésével a legtöbb orvos egyetértett, az eutanázia kérdésében azonban nincs konszenzus. A kormánynak nyilvánossá kell tennie az egészségügy átalakításának terveit a konstruktív szakmai együttműködés érdekében, a problémákat pedig nem letagadni, hanem megoldani kell, ahogy Semmelweis is tette – többek között erről is beszélt az Indexnek adott interjújában Álmos Péter a Magyar Orvosi Kamara új vezetője.

A vezetésével megújult MOK miben lesz más, mint Kincses Gyula elnöksége alatt, és miben nem fognak változtatni?

Kincses elnök úrnak tagadhatatlanul nagy szerepe volt abban, hogy a kamara 35 évvel ezelőtti megalapítása óta a legfontosabb érdekvédelmi testület legyen a magyar orvosok számára. Az egyik legnagyobb különbség vezetésemmel valószínűleg az lesz, hogy személyemmel olyan elnököt választott meg a közgyűlés, aki a betegágy felől érkezett, és nincs szakmapolitikai múltja az elmúlt négyéves alelnökségemen kívül. A jövőben a tagjaink szigorúbban vett szakmai és érdekképviseleti szempontjai lesznek a fókuszban. Az elmúlt ciklusban olyan eredményeket értünk el, amelyekre évtizedek óta vágyott az orvostársadalom: a hálapénz kivezetése, a bérkorrekció. A kamara független, transzparens irányvonalát akarjuk továbbvinni, a szervezetépítést folytatni fogjuk, nagyobb aktivitásra ösztönözve a tagtársakat.

Mit gondol, az elmúlt év tapasztalatai ellenére, valóban lehet súrlódásmentes a kapcsolatuk a kormánnyal?

Még csak másfél hete állt fel az új kamarai csapat, így konkrét egyeztetések nem történtek, de három munkacsoportba kaptunk meghívást, nyitottság mutatkozik a kormány részéről. Szeretnénk, ha egyenrangú partnerekként ülnénk le tárgyalni az egészségügyet érintő kérdésekben. Nem feladatunk átvenni a politikai döntéseket az egészségügy átalakításának kérdéseiben, de azt gondolom, hogy a döntéshozónak fontos lenne visszajelzést kapnia arról, mi történik a betegágyak mellett. Most azt látjuk, hogy a jelenlegi reformok, melyek elméleti koncepciók mentén születtek, félsikerként könyvelhetők el. Gondolok itt akár az új ügyeleti rendszerre, amellyel a sürgősségi osztályok terhelése jelentősen és egyenlőtlenül megnőtt, sok helyen mentőket kellett átvezényelni egyik megyéből a másikba.  

Ugyanígy, kiszámíthatatlan következményekkel járna a közreműködői szerződések január 1-től tervezett kivezetése. Közreműködő vállalkozók nélkül elképzelhetetlen a hazai egészségügy működése, sok intézmény ezzel pótolta ki a hiányzó orvosi, szakdolgozói kapacitást. A kórházszövetség konferenciáján is elhangzott Ficzere Andrea részéről, hogy gyakorlatilag a műtőtől kezdve a járóbeteg-ellátásig minden leállna, hogyha nem lenne mód a közreműködői szerződésekre. Ebből is látszik, hogy a kamaránál számos olyan gyakorlati ismeret van, ami a kormány részéről hiányzik, mivel feltehetően nem jó minőségű adatokból dolgoznak.

Továbbiak a teljes cikkben