Semmi nem maradhat titokban rólunk az orvos előtt

A parlament előtt lévő törvénymódosítás azt jelenti, hogy – egy központi informatikai adatbázis használatával – bármelyik orvos megismerhetné bármelyik kezelésre szoruló betegnek az összes egészségügyi információját, kivéve, ha azt az illető előzetesen írásban megtiltotta az egészségbiztosító hivatalában - írja a Népszabadság.

– Bárkit bármikor, bárhol érhet baleset, kerülhet váratlanul egészségügyi katasztrófahelyzetbe, s ilyenkor az élete múlhat a helyes orvosi döntésen. Ilyet pedig csak kellő információ birtokában lehet hozni, azaz, ha az orvosnak van lehetősége akár az út szélén vagy a mentőautóban is ellenőriznie: az illető mire allergiás vagy éppen milyen kezelést kap, szed-e, és ha igen, milyen gyógyszert – mondta a lapnak Selmeczi Kamill háziorvos. Hozzátette: éppen ezért nem szabad elrontani a lehetőséget „kicsinyes és védhetetlen" személyiségi jogi csűrcsavarokkal.

Kollégája álláspontját erősítette Komáromi Zoltán háziorvos is, aki szerint a rohamkocsikkal mentetteknél általában a személyi okmányaikon kívül nincs egyéb irat.

A gyógyítók hajlamosak csak a jót látni az új szabályozásban, ellenben a polgárok jogvédelmére érzékenyek szerint nincs olyan tényleges egészségügyi előny, amit ne lehetne kevesebb kárral, kockázattal kiszolgálni. Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő szerint a módosítás lényegében megszüntetné az orvosi titoktartást.

Arra a kérdésre, hogy szerinte konkrétan milyen károk érhetik ezzel az embereket, Alexin elmondta: például az üzemorvosok olyan adatokat ismerhetnének meg, amelyek nem feltétlen tartoznak a munkáltatók által fizetett orvosokra. Egy másik példa: ha valaki az egészségkárosodása miatt pert indít az ellátó ellen, akkor eddig az igazságügyi orvos szakértő csak a konkrét műtét adatait ismerhette meg, mostantól viszont a teljes betegéletutat feltárhatná. A gyerekkori szőrtüszőgyulladástól kezdve mindent áttanulmányozhat, s akár olyan következtetésre is juthat, hogy az egészségkárosodás egy másik, korábban is meglévő elváltozás, és nem az aktuális beavatkozás következménye. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az adatbázisokat nem független személyzet működteti, hanem lojális alkalmazottak, akiknek nem érdekük a jogsértések nyilvánosságra hozása. Alexin Zoltán szerint a sürgősségi életmentéshez éppen elegendő lenne az információs hálón egy úgynevezett életmentő „zsebet" működtetni, és ide rögzíteni a legfontosabb paramétereket (gyógyszerallergia, cukorbetegség, vérzékenység) - olvasható a lapban.