• nátha
    • Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

      Két náthagyógyszert el kellene felejteni - tiltás lehet a végük

    • Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

      Tudományos bizonyítékok támasztják alá a húsleves gyógyerejét

    • Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

      Tízből csak három magyar fújja ki helyesen az orrát

  • melanóma
    • Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

      Fényvédelem, önvizsgálat és tudás: együtt védenek a bőrrák ellen

    • A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

      A Szigeten is keresd a „rút kiskacsát”!

    • Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

      Orvosi bravúr került a Guinness Rekordok Könyvébe

  • egynapos sebészet
    • A kecskeméti kórház orvosa lett az Egynapos Sebészeti Tagozat elnöke

    • Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

      Egy év alatt több mint 3000 műtét a kecskeméti egynapos sebészeten

    • Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

      Egynapos sebészet: új szakmai kollégiumi tagozata van a területnek

Sertéstelepeken is készülhetnek az emberi pótalkatrészek

Lapszemle 2022.02.02 Forrás: nepszava.hu
Sertéstelepeken is készülhetnek az emberi pótalkatrészek

Lehet, sőt valószínű, hogy nem ez a végső megoldása a tudománynak erre a problémára. Erről még korai lenne bármi végszót is mondani.

Az amerikai David Bennett-et már bő három hete egy disznószív tartja életben. Falus András Széchenyi-díjas immunológus professzort az eljárás perspektíváiról kérdezte a Népszava.

- Az talán ismert, hogy az emberek már több ezer esetben kaptak, kapnak disznó vagy borjú szívbillentyűt, ez pedig azért lehetséges, mert a billentyűknek nagyon magas a kollagéntartalmuk, a felszínükön nem igazán sok a cukorfehérje, vagy a cukorlipid. tehát nincsen jelentős immunserkentő hatása sem. Ezért minden manipuláció, genetikai beavatkozás nélkül működnek ezek a billentyűk. Visszatérve a szívre, ott most azt csinálták, hogy azokat az enzimeket, amelyek a cukrokat, a szénhidrátokat, például a galaktózt ráteszik a szív sejtjeinek felszínére, blokkolták genetikai manipulációval. Tehát ez a szívátültetésre alkalmas sertés úgy nőtt föl, hogy a szívszövetei felszínén alig voltak az előbb említett cukrokból, azaz a nagyon immunogén antigénekből. Ezt a szívet adták oda az érintett betegnek.

A genetikai módosítással létrehozott malacra tekinthetünk úgy, hogy emberi szervet hoztak létre benne?

Egyáltalán nem volt emberi. A malacnak egy génje nem működött annyira, úgy, ahogyan általában a malacokban szokás. Ráadásul itt nem is humanizált gént kapott, mint az előző veseátültésről szóló példában. Itt „csak” egyszerűen genetikai beavatkozással eltüntették a szövet, a szívizom felszínén illetve a belsőhártyáin keletkező cukrokat. Kétségtelen, amit január elején ez a beteg megkapott az egy disznószív. Most az átültetés után a páciensnek van pulzusa, vérnyomása. Bár én nem hiszem, hogy ez az ember nagyon sokáig fog élni, de mindenesetre időt nyert arra, hogy esetleg más módszerekkel gyógyítsák.

Egy disznószív mérete elegendő lehet egy ember keringésének a fönntartására?

A disznó anatómiája nagyon hasonló az emberéhez. Miért ne lenne elegendő?

Mi a valószínűsége annak, hogy esetleg ennek az embernek a mellkasában ugyanúgy megbetegszik az új szíve, mint az, amit éppen cseréltek benne?

Elvileg előfordulhat, de ez a szív most pumpálja a vért, fenntartja a beteg vérnyomását, pulzusát. És amíg ez így van, addig is lehet gondolkodni, hogy ha ez valamiért mégiscsak elromlik, akkor mit csináljanak.

A mostani sikeres műtét után válhat tömegessé, hogy állatokat használjanak emberi szervek cseréjére?

További válaszok a teljes cikkben

Legolvasottabb cikkeink