• nátha
    • Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

      Vazomotoros nátha – lehet, hogy ettől szenved hetek óta?

    • Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

      Ha a koronavírus nem lenne elég: épp mindenki náthás

    • Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

      Matematikai modellezés szerint náthává szelídülhet a koronavírus

  • melanóma
    • Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

      Melanoma: kevés ismeret, késői diagnózis

    • Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

      Melanoma: Jobb az esélye annak, aki nem egyedülálló

    • Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

      Friss kutatás: Több nő jár bőrgyógyászati szűrésre

  • egynapos sebészet
    • Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

      Bővítéssel orvosolják a helyhiányt Budaörsön

    • Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

      Jövő héttől ismét végezhető egynapos sebészeti ellátás

    • Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

      Felfüggesztették az egynapos sebészeti ellátásokat

Sérti-e az alapvető emberi jogokat a kötelező oltás?

Lapszemle 2021.11.25 Forrás: Qubit
Sérti-e az alapvető emberi jogokat a kötelező oltás?

Amikor az állam ilyen horderejű döntést hoz, figyelembe kell vennie az élethez, a gondolat és a vallás szabadságához fűződő alapvető jogokat.

A koronavírus-járvány kezdete óta egyre többször merül fel a kérdés, hogy nem kellene-e kötelezővé tenni a covid elleni védőoltást. Miközben nyilvánvaló, hogy egy ilyen intézkedés számos tekintetben korlátozná az emberi alapjogokat, a szakirodalom már abból a szempontból is megosztott, hogy melyik oltás számít kötelezőnek: az, amelynek a beadását adminisztratív eszközzel rendelik el, vagy az, amelynek be nem adatásához valamilyen hátrány kapcsolódik, írja a Qubit.

Az élethez való jog

Az élethez való jog abszolút jog: az államnak nemcsak tartózkodnia kell attól, hogy maga kövessen el olyan cselekményeket, amelyek ezt korlátoznák, hanem pozitív kötelezettsége is van, vagyis mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy az életet veszélyeztető kockázatokat megelőzze, és így védje az egyént. Ennek a kötelezettségének az állam akkor tesz eleget, ha azokat a veszélyeket előzi meg, amelyekről tudott vagy tudnia kellett az adott időpontban. Ez kiterjed a közegészségüggyel kapcsolatos kérdésekre is, azzal, hogy az állam mérlegelési szabadsága ezen a területen meglehetősen nagy.

A „szokásos” kötelező oltásokkal kapcsolatban az EJEB azt az álláspontot képviseli, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének (EJEE) 2. cikke az élettől való megfosztással szemben ad védelmet, és bár felfogható a testi integritás védelmeként is, az oltás önmagában nem jelent olyan fokú beavatkozást, amely ezt megsértené. Az oltás mellékhatása természetesen okozhat egészségügyi problémát allergia vagy egyéb kontraindikáció estén, de ha ezek nem jelentenek súlyos kockázatot, akkor nem tartoznak a 2. cikk hatálya alá. Ha az oltás mégis halált okozna, az állam akkor sem vonható ezért felelősségre, amennyiben megfelelő lépéseket tett annak érdekében, hogy nyomon kövesse és ellenőrizze a folyamatot, azaz az elszigetelt halálesetek nem jelentik a 2. cikk sérelmét. Természetesen egészségügyi szempontból indokolt kivételeket kell meghatározni azokra az esetekre, amikor valaki mentesül az oltás beadatása alól.

A védőoltások kötelezővé tétele világszerte éles vitákat generál, számos országban jelentős társadalmi tiltakozás tanúi lehetünk. Emberi jogi szempontból sem egyértelmű, hogy milyen feltételekkel élhet az állam ezzel a lehetőséggel. A legjobb megoldás természetesen az, ha mindenki önként beoltatja magát.

Legolvasottabb cikkeink