Siker az epilepszia ellen

Magyar kutatók koponyán kívüli elektromos ingerléssel megállították az epilepsziás rohamok egy bizonyos típusát – eredményük a világ egyik legrangosabb tudományos folyóiratában, az amerikai Science magazinban jelent meg - idézi a hírt a Népszabadság.

Az állatkísérleti eredményről beszámoló cikk egyik szerzője, Berényi Antal, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézetének tanársegéde, de ott szerepel Buzsáki György Agy-díjas kutató is, akinek a Newark-i Rutgers Egyetemen, valamint a New York-i New York Egyetemen lévő laboratóriumában Berényi Antal is dolgozik.

A szegedi kutató szerint kísérletsorozatuk azért alapvető jelentőségű, mert az elektródokat nem az agyba ültették, ahogy például azt a Parkinson-kór kezelésében régóta alkalmazzák, hanem a koponyacsont két oldalán helyezték el a csont külső felszínén, a bőr alatt. Ha emberre szeretnénk vonatkoztatni az elektródák helyzetét, akkor úgy kell elképzelni, mintha azok a két fül fölött helyezkednének el.

Az elektromos ingerlés két (esetleg több) elektróda között történt, egy speciális elektrotechnikai megoldás segítségével, ami az áram folyásának az útját durván a két elektróda közötti legrövidebb útra korlátozza. Az elektródok megfelelő pozícionálásával elérhető, hogy nagyjából célzottan ingereljék az adott betegségben érintett agyterületeket.  A mérésekhez választott patkánytörzs egyedei az életkor előrehaladtával viszonylag gyakran szenvednek olyan rohamokban, amelyek az úgynevezett „kis roham" típusú epilepsziának a tünetei. Az az előnye ennek az epilepsziatípusnak, hogy pontosan ismertek azok az agyi struktúrák, amelyek részt vesznek a rohamok generálásában, így azokat célzottan tudták ingerelni. Ez a típusú epilepszia, főként a serdülőkorban jellemző, s a viszonylag jóindulatú típusok közé tartozik, gyakori a spontán gyógyulás is.

– A módszer hatékonyságának bizonyítása után most már nyitva áll az út más típusú epilepsziák kezelhetőségének vizsgálatára, ahol az elv – reményeink szerint – ugyanígy hatékony lehet – mondta a lapnak Berényi Antal, aki szerint az elektródos beavatkozással az éppen elkezdődött rohamot szüntették meg. A módszerrel sikerült az egyes rohamok hosszát több mint 60 százalékkal csökkenteni. Fontos eredmény hogy az egyes rohamok előfordulási gyakorisága nem nőtt a kezelés hatására.

A most publikált állatkísérletes eredmények után a humán próbákra is szükség lesz, amelyek Berényi Antal reményei szerint minél hamarabb megkezdődnek. Ezt azonban vélhetően másik kutatócsoport végzi el. Logikus a kérdés, hogy miért nem Berényi Antal viszi tovább a kutatásokat? A szegedi kutató szerint a tudomány fejlődésének hatékonysága szempontjából nagyon fontos, hogy ne az egyéni érdekeket vegyük figyelembe, hanem azt a végeredményt, amely szerencsés esetben az érintett beteg emberek javát fogja szolgálni. A humán kísérletek nagyon távoli területet jelentenek az állatkísérletes világtól, még ha az olvasó szemében esetleg ez pusztán a mérések alanyának a különbözőségét jelenti csak. Nem volna sem hatékony, sem pedig eredményes olyan területtel foglalkozni, amellyel kapcsolatban nincs tapasztalata.